Századok – 1903

Értekezések - TÓTH-SZABÓ PÁL: Magyarország a XV-ik század végén a pápai supplicatiók világánál. - III. közl. 219

magyarország a xy. sz. yégén a pápai supplicatiólí világánál. 229 helyén való, mert az 1498-iki törvénynek vissza kellett térni a régi szigorra, s kivéve kevés kiváltságosakat, kik közvetlenül kezdhetik pöriiket Rómában, minden másra azt mondja, hogy az ilyeneket »el kell fogni és a királyi felség kezébe szolgáltatni és a csonka toronyba zárni.« A törvényeknek egy másik sora az egyházi bíróságok hatáskörét állapítja meg. Csak a kérdéses korban hozottakat érintjük. Ezek szerint olyan perek, melyekben dézsmáról, birtokjogról van szó, ha már megindíttattak volna is a curiában, visszavonandók, minthogy ezek megítélése egyedül a királyi felségre tartozik.1

) Majd: »a végrendelet, házasság, liitbérek és jegyajándékok, papi személyek és asszonyok megverésének és fosztogatásának dolgain kívül . . . semmiféle más ügyet ne tárgyaljanak.« 2

) Ha valamely bíró túllépné e hatáskört, javadalmát veszíti. Se világi ne menjen világi ügyével egyházi bíróhoz, se egyházi ne kényszerítsen senkit, hogy világi ügyben nála keresse igazát.8

) így a törvények, melyeket az országgyűlés hoz. Most lássuk röviden a tényeket, melyeket az egyes ember tesz. A kettő szembeállítása nemcsak jogi viszonyaink megvilágításához fog hozzájárulni, de hamisítatlan színben mutatja be e kor fiait is. A legtöbben tisztelik a törvényt s csak feljebbvitel útján viszik ügyöket Rómába, akadnak azonban olyanok is — mint mindig — kik áthágva a törvényt, már első fokon a curiában keresnek jogorvoslást. Pogány Zsigmond és Mátyás káplánja, a kalocsai egyházmegyéből, elfoglalták a gyulai plébániát a váradi megyében. Szerintök »canonice« üresedett meg s ők szintén »canonice« vették birtokukba. De nem így gondolkozott Simon csanádi kanonok s Maroson-túli főesperes, ki azt vitatta, hogy a javadalom s így annak adományozása is hozzá tartozik. A dolog perre került, Alattyáni Miklós felszentelt sebastei püspök, váradi nagyprépost és a váradi püspök vicariusa, az ügy megvizsgálásával Váradi Mihály kanonokot bízta meg, ki baccalaureus létére4) a jogtudományokban nagy jártassággal bírt. Ez Simon javára döntött s kiközösítés büntetése alatt hagyta meg a gyulai plébánia birtokosainak, hogy távozzanak. Minthogy pedig nem távoztak, Váradi Mihály valóban kiközösítette őket. Pogány Zsigmond azonban még most sem hiszi elveszettnek ') I486 : XLIV. és XLVI. t. cz. ') 1492: XLVI. t. cz. 3) 1498 : LX. LXI. LXII. t. cz. — V. ö. Fraknói : A m. kir. kegyúri jog tört. 228 és köv. 11. ') V. ö. Bunyitay : A váradi püspökség tört. II. 101—102. 1.