Századok – 1903

Tárcza - Szláv történeti szemle - Rad jugoslavenske Akademije znanosti i umjetnosti - 188

188 tárcza. Vjekoslav: A raguzai Zunevic család Zengben és Vinodolban 1477—1502. (237 — 239. 11.) — 28. Klaic Yjekoslav : Két adat a topuszkói zirczi apátság történetéhez. (263 — 264. 11.) Ezen apátságról írtak Kukuljevic (Knjizevnik, 1864. I. 78-—97) és Tkalcic (Vjesnik arheoloskoga drustva, 1896 — 1897. 110 — 129); az itt 1465-ből és 1468-ból közölt két latin oklevélből két eddig ismeretlen apáttal ismerkedünk meg. —• 29. Ivancan L. Zrínyi Péterné »Sibilla« czímü kézirata. (264—265. 11.) E verses könyv számos illusztráczióval bemutatja a Sibilla-játékot tréfás kérdéseivel és feleleteivel ; nyelvezete a kajkav tájszólás ; irta Vitezovic ; a könyv a sajátkezű felirat tanúsága szerint Zrínyi Péterné Frangepán Katalin tulajdona volt ; jelenleg Mixich Miklós birtokában van. — 30. Laszowski Emil: Vásári privilégium 1590-böl. (265 — 2 6 6. 11.) Desinic, Sopot, Sela és Kis-Tábor vásári privilégiumait közli. •— 31. Ifj. Klaic Vjekoslav: I. Ferdinánd elzálogosítja gróf Karlovics Jánosnak Medvevárát és Rakovecet 1538-ban. (266 — 267. 11.) Oklevél-közlés. — 32. Laszowski Emil: Báró Karger Titus. (267. 1.) Karger találta meg 1853-ban a szent koronát Orsovánál ; erdélyi szász volt; született 1831 ápr. 9-én; bárói diplomáját a zágrábi országos levéltárban őrzik. — 33. Kempf Julius: Mária Terézia rendezi a szerb papok stóláját 1753-ban. (268—271. 11.) Oklevél-közlés. — 34. Kempf Julius: Trenk báró pöre. (271—272. 11.) A tanúkihallgatásra vonatkozó iratokat közli. — RAD JUGOSLAVENSKE AKADEMIJE ZNANOSTI I UMJETNOSTI. (A délszláv Akadémia munkálatai.) 145. 146. köt. (Razredi filologijslto-historijski i filosofijsko-juridicki, 55. 56.) Zágráb, 1901. 1. Körbler György: Mathias Garbitius Illyricus, humanista. (145. köt. 30—104. 11.) Ezt a humanistát említi Cwittinger és Horányi is. de csak röviden. Körbler itt tüzetesen szól róla, s ismerteti minden eddig ismeretlen munkáit. Garbles Mátyás 1503 körűi született Isztriában, Udine környékén, szegény iparos családból. Földije. Raimdich Sebestyén kereskedő 1520-ban magával vitte Nürnbergbe, hol Melancbton tanítványa lett. 1533-ban Heidelbergben, 1534-ben Wittenbergben tanult. Ezen évben Melanchton ajánlatára az egyetemi tanács megbízta a görög irodalom előadásával. 1535-ben pedig a tübingai egyetemen a görög nyelv tanára lett. Kezdetben a protestánsokhoz csatlakozott, de utóbb a római katholikus egyházba tért vissza. Meghalt 1559-ben. A tübingai egyetem évkönyvében ő szerepel először mint Illyricus. mely nevezet azelőtt nem volt divatos. 2. Jelié Lukács: Szent Simon ereklyéi Zárában. (145. köt. 159 — 225. 11.) Az értekező a híres zárai ezüst koporsóról s a benne lévő ereklyékről közöl adatokat, sok egészen újat is, elő-