Századok – 1903

Értekezések - VÉCSEY TAMÁS: Hajnik Imre emlékezete 101

hajnik imre emlékezete. 1 29 Nem virágzott nálunk a tulajdonképeni lovagi intézmény sem, ennek ismeretét még sem nélkülözhetjük. A főúri családok szervezkedésének nálunk alig volt tere, még sem érthetjük meg a nélkül a Habsburg dynastia házszabályait sem. A városoknak befolyása nem látszik meg a magyar közéleten, pedig a német városok és a Királyföld a római jogot is recipiálták. Minderről bírálatot európai jogismeretek nélkül senki sem mondhat. Az európai jogtörténet ismerete nélkül nem tudta volna megmagyarázni Hajnik azt, hogy mit jelent Werbőczinek eme helye : »iste processus regnante Carolo rege per eundem ex Galliarum tinibus in hoc regnum inductus fuisse perhibetur.« ( Hk. 2. 6. 12.) Hajnik magyarázta meg, hogy a Francziaország északi részében kifejlődött frank-normán jog az. melyet az Anjou-ház alapítója ide hozott.1) Az európai jogtörténetben tudott Hajnik rámutatni ama nagy változásokra, melyeket előidézett az előbb egyházi tanügynek és szerzetesi tudománynak világivá válása, mely a tudomány utáni vágyat a világi elemnél is terjeszté s a tekintélyek hatalmát meggyöngítő. Könyvében minden egyes intézmény tárgyalása előtt bemutatja Hajnik a szakba vágó legjobb termékeit az európai irodalomnak. Látja az olvasó, kik tettek szolgálatokat a tudománynak, s hogy Hajnik nem feledi el azokat, a kiktől tanult s a kik a kérdést bővebben is megvilágíthatják, ha valaki bele akar mélyedni a részletekbe. Számtalanszor figyelmeztette a jelölteket Hajnik, hogy az európai jogtörténet az általános műveltséghez tartozik. Már nyugalomba vonulása előtt, de azután is, mikor már beteg volt, kért, hogy ne hagyjuk elejteni az egyetemes jogtörténetet, mert ez a tükör, melyben nemzetünk magát az idegentől megkülönböztetheti, s így annál inkább magára ismer. Az európai jogtörténet megtartására vonatkozó komoly óhajtást az ő végakaratának tekintem s nem hihetem, hogy ez a »mens testatoris« kegyeletlenséggel találkozzék. Timon id. m. 436. 1.