Századok – 1903
Értekezések - VÉCSEY TAMÁS: Hajnik Imre emlékezete 101
134 véosey tamás. Hajnikban nem volt tanári gőg, hanem igenis megvolt benne a sikeres tanári működés becsérzete. Az egyetemi professort az állami tisztviselőnél többnek, államilag felkért szaktudósnak tekintette. A jogi oktatásról úgy vélekedett mint Cicero: ius civile docere semper pulckrum fuit, hominumque clarissimorum discipulis floruerunt dorn us.1) Hajnik az egyetemen nemcsak íőcollegiumot hirdetett, hanem érdekes speciál-collegiumokat is tartott. A hetvenes évek tanrendjében előfordúl tőle a Magyar alkotmánytörténet, Magyar magánjog, Büntető- és perjog története a XIV-ik századig, A nő jogállása világtörténeti fejlődésében, A fekvő birtok és ennek joga Werbőcziig, A középkori jogforrások stb. * * * Eőcollegiumában az egyetemes európai jogtörténetet sohasem adta elő másként, mint »különös tekintettel Magyarország jogtörténetére és jogfejlődésére.« Ugy vélekedett, és pedig helyesen, hogy Magyarország jogtörténete része az európainak, melybe szépen bele illik. Az európaiba kell befoglalni, s onnan nem szabad kifeledni a magyart, a mint hogy mi magyarok is európaiakká lettünk. Az európai jogfejlődés alapján jobban lehet a magyart megvilágosítani, mint a magyar alapján az európait. Az összehasonlító módszert is csak így lehet alkalmazni, az összehasonlítás pedig a legtanulságosabb, és valamint a statisztika és a philologia az összehasonlító módszernek köszöni legszebb sikereit, épen úgy a jog- és alkotmányfejlődésről is csak az összehasonlítás nyújt igazi képet. Ennek a helyes felfogásnak érvényre emelkedését Hajnik vívta ki. Jogunk és alkotmányunk múltját ő kapcsolta be először az európai általános jog- és alkotmányfejlődés vonatába. O az, a ki élethivatásához híven, megszerezte az európai tanulságos látókört, s ezt a magyar nemzeti állásponttal szerencsés harmóniába hozta. Midőn pl. az európai jogélet keretében a kelta jogot, germán jogot, germán-római jogot, szláv jogot és ') Vécsey : Római jog, 56. 1.