Századok – 1903

Értekezések - VÉCSEY TAMÁS: Hajnik Imre emlékezete 101

124 véosey tamás. van számottevő magyar jog- és állam-tudomány s évről évre gazdagodó magyar jogi és államtudományi irodalom.1) Ezért engedjék meg nekem, hadd mutassam be Hajnikot az egyetem jogi karán, tudományos működésének terén, melynek tekintélyét és fényét előmozdította. Az egyetemen a távolról tekintő nem lát egyebet egyformaságnál. A közelebbről néző azonban látja a tudáskörök sokféleségét, látja nemcsak a tudomány vívmányainak naponkinti kiosztását, a szellemi »quotidiana distribution művészetét, hanem a jövő kor tudósai közt a kutatás módszereinek terjesztését, a tudományos élet pezsgését, a tudományok előbbre vitelét. Nem ellenkezik ezzel Fraknói mondása, mit abban az érdekes emlékbeszédben olvashatunk, melyet feledhetetlen titkárunk Szilágyi Sándor felett az Akadémiában 1901 nov. 26-án mondott a tudós püspök, hol is a többek közt azt állítja, hogy Szilágyi Sándornak »minden hatás előtt megnyíló, új gondolatok felkarolására mindig készen álló szelleme nem kereshetett kielégítést a tanári pályán, mely egyforma munkásságban, aprólékos pontosság, végtelen türelem és kicsiny nehézségekkel való folytonos küzdelem árán, néma sikerrel jutalmaz.« 2

) Ne feledjük, hogy Fraknói itt középiskolai, nem pedig egyetemi tanárságról beszél. Lélektani megokolással mutatja ki Fraknói, hogy Kőrösön a gymnasiumi tanszéken miért nem maradt meg a nagyobbra hivatott Szilágyi Sándor. Mondanom sem kell, hogy egészen más az egyetemi tanszék, mert ezen bármely tudós megtalálhatja ambitiójának kielégítését, most, midőn a bölcsészeti kar adja az elnököt az Akadémiának és a Kisfaludy-társaságnak, a jogi kar pedig minisztereket ad a közoktatási, az igazságügyi és a kereskedelmi tárczák vezetésére. Szilágyi Sándor is megtalálta volna ambitiójának kielégítését az egyetemen. Eötvös óta talán még ') A felsőbb oktatásügy Magyarországon, 1896. A jogi kar. Vécsey Tamástól. 128 lap. a) Fraknói Vilmos t Emlékbeszéd Szilágyi Sándor felett, S. 1.