Századok – 1903

Értekezések - TÓTH-SZABÓ PÁL: Magyarország a XV-ik század végén a pápai supplicatiók világánál. - I. közl. 1

4 Tt'lTH-SZABÓ PÁL. királynak kiváltságos joga: »az ország mindamaz egyházaiban, a melyekre nézve a királyi felség magának kegyúri jogot tulaj­donít, bármely javak adományozása — libertate antiqua huius regni reipiirente — ő felségére tartozik«; y ) hogy »a főpap urak és egyházi férfiak ... az ő egyházaikban ... a királyi felség akarata és beleegyezése nélkül semmiféle egyházi javadalmakat se adományozhassanak.« 2 ) Nemcsak megismeri e jogot, de országos tekintélyével hathatós szavakkal védelmezi is mindazok ellen, kik azt két­ségbevonva. ellene cselekednének. Mint nem egyszer Mátyás, úgy most az országgyűlés száll szembe — bár leplezve — a római curiával: »a mely idegen emberek másoktól s nem a királyi felségtől, vagy nem azoktól szereznek maguknak egy­házi javadalmakat, a kiknek ez országban bármely egyházi javadalomra nézve eddigien élvezett kegyúri joguk van ... s azokban a javadalmakban benne mernek vagy benne akarnak maradni, mindazokat, ha rajtakaphatók, mint ez ország sza­badságának nyilvános háborítóit együtt és egyenkint vízbe kell fullasztani.«8) A dolog lényegén semmit sem változtat az, hogy a jelenlevő főpap urak hangosan tiltakoztak ennek a törvénykönyvbe iktatása ellen. E törvénynek minden szigoru­sága mellett sem volt teljes foganatja, mert nem telt bele három év s az országgyűlés újra kimondja, hogy azok a java­dalmak, melyek a curiánál levő személyek számára köttettek le, egy év alatt szabaddá teendők, különben a király szabadon adományozhatja magyar honosoknak.4) Ez aggódó gondosko­dást bizonyítja még a későbbi, 1514-iki országgyűlés is. mely még akkor is biztosítani óhajtja a magyar király jogát, ha a magyar javadalmas »in curia« vagy »infra duas dietas«, t. i. az örök várostól két napi járásnyira lialáloznék el. Megkívánja ugyanis, hogy a Rómába utazó javadalmas biztosító írást sze­rezzen az iránt, hogy halála esetén a curia nem fog jogot támasztani javadalmát illetőleg, vagy javadalma egy évi jöve­delmének megfelelő értéket tegyen le biztosítékúl.B) A mint biztosítja, védelmezi az országgyűlés a kegyúri jogot, úgy bizonyos irányelveket is állít fel e jog gyakorlására, midőn ismételten hangoztatja, hogy külföldiek nem szerezhetnek javadalmat, az ilyenektől el kell azt venni, ha nem akarnak >) 1498 : LXVI1. t. cz. 1. §. s) U. o. 2. §. ») 1495 : XXXI. t. cz. 1. 2. §§. ') 1498 : IjVI. t. cz. 3. 5> 15-14 : IJXY. t. cz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom