Századok – 1903

Értekezések - VÉCSEY TAMÁS: Hajnik Imre emlékezete 101

HAJNIK IMRE EMLÉKEZETE. Irta és felolvasta a M. Történelmi Társulat 1903 évi febr. 19-én tartott közgyűlésén VÉCSEY TAMÁS. Ősrégi szokás az, hogy az elhunyt jeles férliak emlékoszlopát aranynyal áttört gyászfátyol övezi, melyet az ékesszólás kegyelettel illeszt oda. Ezt a szokást nem követjük, mert megdicsőült tagtársunk, Hajnik Imre, nem kedvelte a hímes szavakat, a mutatós külsőségeket és magasztaló iinnepeltetést. Nem rendezhettünk neki sem harminczéves tanári, sem negyvenéves írói jubileumot, pedig az évek és az érdemek bőven megvoltak. I)e szerénysége idegenkedett minden világi hiúságtól. Mind a részrehajlatlan történelem magyar társulatához, mind az ő emlékéhez ügy illik, hogy róla keresetlen egyszerűséggel szóljak, s beszédem ne legyen magasztaló, dicsőítő vagy épen hízelgő, hanem legyen hű és igaz, mint hű és igaz ember volt ő. egész életében. MIELŐTT AZ EGYETEMRE JÖTT. Mária Terézia sokat tett az egyetemért. 1760-ban adományozta neki a földvári apátság jószágait, akkor szervezte az orvosi kart s növelte a tanszékek és tantárgyak számát. Ettől a nevezetes évtől kezdve egész 1901-ig, tehát több mint 130 éven át, nem volt idő, melyben Hajnik vérségének valamelyik tagja az egyetemen ne működött volna. Közűlök négyen, vele együtt öten, a rektori méltóságot is viselték : SZÁZADOK. 1903. II. FÜZET. 8