Századok – 1902

Történeti irodalom - Karácsonyi János: A protestantizmus első magyarországi hirdetőire vonatkozó tudósítások bírálata. Ism. Révész Kálmán 760

764 történeti irodalo.m. ezt írja : »által lövi az barát Kálmánczehi Márton praedikátort Berekszászban.« Ez az adat, legalább oly értelemben, a mint azt Bod Péter és Budai Ézsaiás felfogták, hogy t. i. Kálmáncsehit Beregszászban egy szerzetes agyonlőtte volna, természetesen h$mis ; de Kálmáncsehi beregszászi működésére nézve szintén figyelembe jöhet. III. A Zemplén megye hadairól állítólag 1526-ban készült összeírás Szirmay Antal koholmánya. Enuek bebizonyításához szó sem férhet. IY. De igenis szó fér a Sztárai Mihály és Kopácsi István zárdahagyásáról és házasságáról, valamint a sárospataki tartózkodásuk időpontjáról mondottakhoz. Karácsonyi szerint a Kopácsi és Sztárai nősüléséről stb. szóló elbeszélés részben a Szirmay előbb ismertetett hamisítványán, illetőleg egy másik közlésén alapszik. Csakhogy az az elbeszélés vagy hagyomány (sequere Kopácsi !) Szirmaynál és fellépésénél sokkal régibb. Ez alapon tehát és a Karácsonyi által idézett két okirat alapján, nem lehet azt állítani, hogy Kopácsi és Sztárai csak az 1555—1565 évek közt működtek, s előzőleg, pl. 1530 előtt egyáltalában nem élhettek Sárospatakon. Az idézett két okirat közül az egyiket, a Kopácsiról szólót, már föntebb láttuk és méltattuk ; a másikból 1

) Sztárai Mihályra nézve csak annyi bizonyos, hogy ő 1565-ben Sárospatakon volt ; 2

} épen ügy, mint (az első okirat szerint) Kopácsi István is 1561-ben. De hát ez a két adat egyáltalában nem teszi lehetetlenné, hogy a nevezett két reformátor 1530 előtt is Sárosjjatakon élt és hivataloskodott légyen. Perényi Péter, Kopácsi István és Sztárai Mihály nevét a köztudat, már a XVII. század elejétől kimutathatólag, igen erősen egybekapcsolta. Ismét csak Pázmány Péterre hivatkozom, a ki Kalauzában, a föntebb idézett lapokon, a következőket mondja : »Az Vrak közzül, először is Prínyi Péter Lutheristává lőn, Kopácsi Istvántul és Stárai Mihályiul megcsalattatván.« Perényi Péter a mohácsi vész után szerezte meg Ujhelyt és Patakot, 1542 okt. 10-től fogva pedig haláláig fogságban volt. Ennélfogva Kopácsival és Sztáraival való összeköttetését csakis J) Történelmi Tár, 1900. 476. 8) Megjegyzem, hogy ez okirat csak azt bizonyítja, hogy Sztárai l,r

)65-ben Sárospatakon volt és egy házassági törvényszéken részt vett, de azt épen nem bizonyítja, hogy ő ekkor, mint pap, állandóan Sárospatakon lakott. — (. . . separati ab invicem sunt per divortium, praesente domino Michaele Staray aliisque pastoribus in Patak, iam ante triennium.)