Századok – 1902

Értekezések - KARÁCSON IMRE: A török sereg átvonulása Erdélyen 1661-ben 919

932 KARÁCSON I. A TÖRÖK SEREG ÁTVONULÁSA ERDÉLYEN 1661-BEN. kolostora van, főiskolája, papi házai, bazárja jól rendezettek és szépek. Az élelmiszereket itt is asszonyok árulják.« A nagybányaiak gazdag ajándékokat adtak a török vezérnek s nem is lett semmi bántódásuk. A török író felemlíti Nagybányán a pénzverő épületet, ezüstbányákat, vízimalmokat. A nagybányai folyóról ezt írja Evlia : »Ez a víz az ezüstérczes hegyekből jön, s mivel a város népe ezt használja, aprajának-nagyjának torkán golyva vagyis daganat-féle kinövés keletkezik.« A nagybányaiakról még ezt is feljegyzi : »a lakosság jókedvű, mulató emberekből áll.« Nagybányáról Szinyér-Váralja, Aranyos-Meggyes, Terebes felé folytatta űtját a török sereg, Magyarországon keresve és üldözve mindenütt Kemény Jánost, a ki ezalatt a felvidékre vonult, hogy Lipót királytól segítséget kérjen. A törökök, de különösen a tatár csapatok gyújtogatva és rabolva száguldozták be Felső-Magyarország egy részét is, mígnem híre érkezett, hogy a székelyek fegyverkeznek Kemény János fejedelem védelmére. Erre azután az egész török haderő visszaindult Erdélybe, hol Apaü Mihály személyében új fejedelmet állítottak Erdély élére. Gyorsan következ+ek ezután az események : a csiki székelyek pusztulása és Kemény János fejedelem szerencsétlen halála. A török seregnek egyszeri ellenséges átvonulása is ily nagy pusztulást hozott Erdélyre; könnyen érthető tehát, hogy Magyarországon oly igen elnéptelenedtek azok a helyek, melyeken a hódításra törekvő oszmánok, az önvédelmet folytató magyarok és a rakonczátlan császári zsoldosok vívták kemény csatáikat. KARÁCSON IMRE.