Századok – 1902

TÁRCZA - Szláv történeti szemle - Vjestnik kr. hrv. slav. dalm. zemaljskog arkiva - 288

28« TÁRCZA. SZLÁV TÖRTÉNETI SZEMLE. 1900. I. A HORVÁT-SZLAVÓN-DALMÁT ORSZ. LEVÉLTÁR ÉRTESÍTŐJE. 2. évf. (Folytatás.) 16. Magdics Mile: A III. Ferdinánd által Zenggnek 1640-ben adott városi statutwm. (78•—97. 11.) Az értekező a latin nyelven írt és 189 szakaszból álló statutumot egész terjedelmében közli. A bevezetésben pedig ismerteti a városi szervezetet, a mint az ezen statutum alapján kialakult és Mária Terézia koráig érvényben volt. 17. Klaics Viekoslav: Vázlatos adatok Valkó megyéről és Diakovárról a középkorban. (98—108. 11.) Erről a tárgyról írtak már Pesty Frigyes, Csánki Dezső, Hodinka Antal. Klaics is azon nyomokon halad, közölve Pavic (Glasnik bisk, bosanske i sriemske 1893, 1894, 1895) és Fermendzin (Acta Bosnae, Chronicon prov. Bosnae) okleveles adatait. 18. Magdics Mile : Zengg város három vásári privilégiuma. (109 — 113. 11.) A latinúl irt privilegiális levelek 1489, 1652 és 1781-ből valók. 19. Pótlás Klaics »Bánok Belus után 1225-ig« czímű értekezéséhez. (121. 1.) Klaics szerint 1220 —1222-ig Ochuz. 1222— 1224-ig Salamon voltak bánok. II. Endre a német rendnek Erdélyben 1222 ápril-—julius közt kiadott oklevele Ypoch bánt említ, e szerint Ochuz után rövid időre ez volt a bán, a ki valószínűleg azonos az 1204-ben szerepelt Ypoch bánnal. 20. I. Ferdinándnak 1550 febr. 20-án Pozsonyban kelt donationalis levele (121.—123. 11.) némely Kőrös, Pozsega és Yalkó megyei birtokokról. 21. III. Ferdinándnak 1652 febr. 23-án Zágrábban kelt oklevele (123.—125. 11.), melylyel Zengget szab. kir. várossá emeli. 22. Bedekovics Antalnak 1757-ben Zágrábban kelt latin levele (126. 1.) a nemesievek hamisítása tárgyában. 23. Krsnjavi Izidor: Tamás spalatói főesperes »História Salonitana« czímű könyvéről. (129 —169.11.) Ezen értekezésről, mely külön kiadásban és német nyelven is megjelent, beható bírálat olvasható a Századok 1900 évi folyamában, 924 és köv. 11. 24. Laszowski Emil : Medvevári inventárium 1670-ből. (184.—186. 11.) E latin nyelvű becsüs összeírás a zágrábi országos levéltárban őriztetik. 25. Wertner Mór : Szerecsen Heyza és családja. (193—200.11.) Az értekező azt bizonyítja, hogy a család őse Misa nádor bodrogi és tolnai főispán (1290—1295), és hogy Szerecsen Jakab