Századok – 1902

TÁRCZA - Folyóiratok - Magyar-zsidó Szemle 401

402 TÁRCZA. 1900 évi folyamában Breyer Mirkotól megjelent dolgozat nyomán »Beuchlin bosnyák származású védője« czím alatt Dragisic György, latinos nevén Georgius Benignus püspök életét ismerteti, ki az 1506-ban keresztyénné lett hírhedt zsidó Pfefferkorn által támasztott harczban, mely a miatt keletkezett, hogy Pfefferkorn vádjaira a frankfurti zsidók könyveit és iratait elkobozták, azzal tette magát nevezetessé, hogy a zsidóság érdekeit pártoló humanista Reuchlin János mellett foglalt állást, sőt könyvet is írt védelmére, melyet Miksa császárnak ajánlva 1517-ben adott ki. — Vajda Béla az irodalmi rovat alatt (2. sz.) Büchler Sándornak »A zsidók története Budapesten« cz. munkáját bírálja, melyet az Izr. M. írod. Társaság a Tenczer-díjjal jutalmazott. A bíráló rossz néven veszi a szerzőtől, hogy különös buzgalmat fordít annak a nézetnek megdöntésére, mely szerint a magyar zsidók némi rokonságban állanának a honfoglaló zsidóhitű kozárokkal ; azután épen oly buzgón — de nem épen szerencsésen — igyekszik ezt a képzelt rokonságot Büchlerrel szemben megvédelmezni. Az ellen az állítása ellen is kikel a szerzőnek, hogy Szulejman szultán a budai zsidókat nem erőszakkal hurczolta ki az országból, hanem azok önként mentek vele ; ez — a bíráló hite szerint — sehogy sem egyeztethető össze a zsidók hazaszeretetével. Egyébiránt dicsérettel illeti Büchlert, a kit szorgalmas és körűitekintő történetbúvárnak tart. — Krausz Sámuel (3. 4. sz.) egy »Milchémet Chóba« ezímű, 1710-ben Konstantinápolyban megjelent gyűjteményes munkához csatolt héber szövegből magyar vonatkozású kalendáriomi jóslatokat közöl, melyeknek szerzője Rabbi Izsák Askenázi híres kabbalista, ki a XVI-ik század második felében, a török háborúk alatt élt ; innen van, hogy sokat foglalkozik az egykorú politikai eseményekkel s jóslataiban lépten-nyomon magyar vonatkozások is találhatók. E jóslatok voltaképen valósággal megtörtént dolgokat adnak elő s így még az események némely részletére nézve is foglalhatnak magukban becses adatokat. — Schwarz Gábor (3. sz.) a Horvátországban kereskedő magyarországi zsidók panaszát közli a horvát külön contributióról 1770-ből; egy más czikkelyben pedig (4. sz.) a XIX-ik század elején keletkezett zágrábi zsidó község történetét mondja el röviden. — Megemlítjük még Friedliéber Ignácz közleményét (4. sz.) a zsidók útadójáról Zemplén vármegyében 1811-ben, melyet a közlő a megye levéltárából merített.