Századok – 1902

TÁRCZA - Szláv történeti szemle - Nastavnik 959 - Nova iskra 959

TÁRCZA. 959 értekezésében István despota Magyarországba való jövetelének idejét és czélját is megállapítja. Érdekes az 1426-iki tatai tanácskozás leírása is, melyben Pipo még részt vett. Pipót а szerb népénekek Filip Magjarin néven emlegetik. — 3. Tomic Jovan : .4 szerb főurak összejövetele e's tanácskozása a török elleni felke'és tárgyában 1614-ben. — 4. YU1ÍL; H. A mai Szerbia a rómaiak alatt. — KOLO. (Kör.) Irodalmi és tudományos folyóirat. Belgrád, 1901. I. évf. — Bennünket érdeklő czikkei : 1. Jovanovic Alexa: Adalékok a régi szerb jog történetéhez. — 2. Buvarac Hilarion : Hunyadi János (Sibinjanin Jank) származása. -— 3. TJ. a. Lazarevic István szerb despota és a konstanczi zsinat. Novakovic Stoján a Brankovics-féle krónikáról írt munkájában mondja, liogy Lazarevics István szerb despota a török ellen segítséget kérni elment a konstanczi zsinatra (1414 —1418) és Bómába, de nem említi a forrást, melyből ezen adatot mérité. Buvarac itt bebizonyítja, hogy Novakovic állításának semmi alapja nincsen s a despota soha sem járt Konstanczbau vagy Bómában. — GLASNIK PRAVOSLAVKE CRKVE И KRALJEVINI SRBIJI. (Az orthodox egyház közlönye a szerb királyságban.) Belgrád, 1901. II. évi. 1 —10. füzet. —• Érdekesebb közleményei: 1. Innocentius metropolita: Milán király nekrologja. — 2. Dambrovie Leontije belgrádi metropolita (1801 —1813) életrajza. A közlemény számos adata a szerb felszabadulási harcz történetére vonatkozik. — 3. Cunic Pál: A szerb óhitű egyház Montenegróban 1221 — 1901. — 4. Tomic Jovan : Tíz év a szerb nép és szerb egyház történetéből a török uralom alatt, 1683 —1693. — 5. Az eskü szerepe a szerb bírói eljárásban. — NOVA ISKRA. (Uj szikra.) Illusztrált havi folyóirat. Belgrád. 1901. III. évf. — Tartalmából fontosabbak : 1. Gersic G. Miletic Svetozár élete és munkássága. — 2. Stanojevic Stanoje : Valami a Jaksicsokról. Oklevelek alapján több új adatot közöl e híres családról, mely a XY—XVI. századok folyamán Magyarországban is nevezetes szerepet játszott. — 3. U. a. Katalin boszniai királyné. Ismert okleveles adatok alapján értekezik tárgyáról. — 4. Stojkovic Sreta : A rigómezei epos. Áttekiutése az eddigi kísérleteknek, hogy a rigómezei harczra vonatkozó hősdalok egy hőskölteménybe foglaltassanak. —- 5. Bevi<- Milan : Preradoviú Péter költő viszonya a szerbséghez és horvátsághoz. — NASTAVNIK. (Közoktatás.) Tanáregyesületi évnegyedes folyóirat. Belgrád, 1901. XII évf. — Értekezései sorában történelmi érdekű egy névtelen íróé: A szerb névről. Azt vizsgálja, hogy a délszláv nép egyes vidékeken mily néven fordúl elő és elnevezése minő történelmi alapon nyugszik.