Századok – 1902
TÁRCZA - Vegyes közlések - Hunyad-megyei történelmi és régészeti társulat - 956
956 TÁbCZA. neti munkája most készülő harmadik részéből olvasott fel. Azzal a hasonlattal kezdte, hogy a magyar nemesség 1848-ban elhagyván rendi alkotmányát, úgy tett mint a phoenix, elégette magátr hogy új formában nemesebb életre támadjon. Az újjászületés folyamatát tárgyalva, azt fejtette ki az értekező, hogy valamint 1867-ben a kiegyezés az 1848-iki törvények alapján történt, úgy magyar részről 48-ban sem akadályozta semmi, hogy valami hasonló állapot már akkor ne létesüljön. Kossuth Lajos döutő és alapvető tényező volt arra nézve, hogy Magyarország és Ausztria politikai ügyei a helyes megoldás útjára jussanak. A magyar nemzet és Ausztria népe közös érdekeinek érzete volt az, a mi Kossuth márczius 3-iki nagy beszédét áthatotta. Mikor a reakczió felütötte fejét és fegyverrel támadta meg az országot, akkor tette Kossuth azt az indítványt, hogy az osztrák birodalmi gyűléshez magyar küldöttség menjen annak kijelentésével, hogy készek vagyunk viszályainkat velők békés úton elintézni s támogatásukat kérjük az önkényuralom ellen. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatván, Eötvös József, Deák Eerencz, Szemere Bertalan és társaik szeptember első napjaiban indultak reménytelen útjokra Bécsbe. De ott a reakczió mindent elkövetett, hogy a béke művét s első sorban a magyar küldöttek elfogadását meghiúsítsa ; nem használt a jobbak semmi érvelése, a magyar ajánlatot visszautasították, a háború megindult. Mindezeknél fogva a történelemnek meg kell állapítania, hogy a 48-iki események legválságosabb pillanatában a magyar nemzet és választottai feladatuk magaslatán állottak s készek és képesek voltak nemcsak hazánk, hanem Ausztria sorsára is a legüdvösebb hatást gyakorolni. Az uralkodóház azonban nem Kossuth és Deák, hanem a lelkiismeretlen hg. Schwarzenberg, az agyalágyult gr. Stadion és a kapaszkodó Bach tanácsát követte. Magyarország elbukott svele — mint a derék Löhner a magyar küldöttek visszautasításakor előre megjósolta — Ausztria is katonauralom alá került. — A HuNYAD-MEGYEI TÖRTÉNELMI ÉS RÉGÉSZETI TÁRSULAT a mult november-hó 5-én tartotta legutóbbi ig. választmányi és felolvasó ülését Héthi Lajos helyettes elnök vezetése alatt. Első felolvasásúl Téglás Gábor muzeum-igazgató ismertette Halavdts Gyula orsz. főgeologusnak Hunyad megyére vonatkozó földtani tanulmányait. — Utána Faragó László főreáliskolai tanár olvasta fel »A reformáczió kezdete Hunyad megyében« czímű dolgozatát, melyben két, most nemrég napfényre került oklevél alapján kimutatja, hogy Vaj da-Hunyad on Scholcz György várnagy élesen kikelve a papok visszaélései ellen, már 1526-ban hirdette az új hitet, és pedig oly sikerrel, hogy Gosztonyi János gyulafehérvári püspök Máté alpestesi esperes vezetésével István dévai és Imre hunyadi plebá-