Századok – 1902

Történeti irodalom - Szabolcs vármegye levéltárának mohácsi vész előtti oklevelei. Ism. –yj– 948

948; TÖRTÉNETI IRODALOM. találjuk. Nyomtatott művek, naplók, folyóiratok, iskolai értesítők s több effélék mellett, melyeket forrásokúi használt, születési és halálozási adatokért gyakran megkereste a szerző a lelkészi hivatalokat, gymnasiumi igazgatóságokat, irodalmi és életrajzi adatokért pedig a még élő szerzőket is. Függelékül munkájához csatolta az országgyűlési szász képviselők parlamenti tevékenységét, a mi szorosan véve nem tartozik ugyan írói Lexikonba, de ha tekintetbe veszszük azt, hogy a szász nép legkiválóbbjai életök java részét a népképviselet nem mindig hálás feladatának szentelték, továbbá azt, hogy parlamenti beszédeikben olykor történeti érdekkel bíró munka rejlik, a szerző eljárása talán nem kifogásolható. Legvégül következik a Trausch-féle három kötet és a kiegészítő negyedik kötet betűrendes névmutatója, mely az egész munka használhatóságát mozdítja elő. El lehet mondani, hogy a szerző a Lexikon negyedik kötetével hasznos munkát végzett. HORVÁTH IQNÁCZ. Szabolcs vármegye levéltárának mohácsi vész előtti oklevelei. Kiadja Szabolcs vármegye közönsége. Nyíregyháza, 1901. Jóba Elek kny. Nagy 8-r. 71 1. Azt a sok viszontagságot, a min levéltáraink az évszázadok zivatarai alatt keresztül mentek, semmi sem beszélhetné -élénkebben, mint e vékony füzetke a maga némaságával. Szabolcs vármegye közönsége bocsátja benne a nyilvánosság elé levéltárának a mohácsi veszedelem előtti időből fenmaradt eredeti okleveleit s huszonhárom oklevélnél több nem áll rendelkezésére. Összehasonlítva ezt a csekély számot Szabolcs vármegye nagy történeti múltjával, bizony el kell szomorodnunk annyi becses okleveles emléknek nyomtalan elkallódása felett. De legalább — ha későn is — kezdjük megbecsülni azt a keveset, a mi maradt. A füzetben közrebocsátott oklevelek legrégibb darabja 1335 nov. 8-án kelt, a legújabb 1500 decz. 7-én. E két időhatár közt esik a XIY. századra kettő, a XV. századra tizennyolcz, a XVI. századra három oklevél. A legrégibb oklevelek (6 db.) a Pércsi családra vonatkoznak, és pedig leginkább arra a Pércsi Mikére, kinek emlékezete Mikepércs község nevében ma is él. E község az 1500 szept. 13-iki oklevélben már ezen a néven •említtetik. Számszerint legtöbb oklevél (8 db.) a Szenllörinczi csalá Írói szól, mely házasság révén a Törösdi Nagy családdal atyafiságba jutván, ennek Nógrád és Hont vármegyei birtokain hosszasan osztozkodik. A Szentlőrincziek Ulászlótól pallos jogot