Századok – 1902

Történeti irodalom - Kováts Ferencz: Nyugatmagyarország áruforgalma a XV. században; a pozsonyi harminczadkönyv alapján. Ism. M. L. 941

TÖRTÉNETI IRODALOM. 941-hasznos tanulságokkal szolgálnak a taktikusoknak; könyve tehát nemcsak történelmi, hanem taktikai irodalmunknak is nyeresége. MÁRKI SÁNDOR. Nyugatmagyarország áruforgalma a XV. században, a pozsonyi liarminczadkönyv alapján. Történet-statisztikai tanulmány. Irta Kováts Ferencz. Budapest, 1902. Politzer Zsigmond és fia. 8-r. VII, 234 1. (Társadalom és gazdaságtörténeti kutatások. Szerkeszti Mandello Gyula. I.) Csak nemrég mutattuk be gazdaságtörténettel foglalkozó írói gárdánk fiatal tagjának első nagyobb munkáját,1

) már is •egy újabb s több tekintetben úttörő könyve fekszik előttünk, melylyel a Mandello Gyula szerkesztése alatt megindult »Társadalom és gazdaságtörténeti kutatások« czímű új vállalat a legszerencsésebben mutatkozik be a magyar szakférfiaknak és olvasó közönségnek. Kováts Ferencz előttünk fekvő munkájának alapja a pozsonyi harminczadkönyv, ez az elsőrangú forrás, mely nemcsak Magyarország nyugati részeinek áruforgalmát tartalmazza, hanem a maga nemében és megbízhatóságra nézve hazai kútfőink között egyedül áll. Szerzőnk az 1457 évi április-hó végétől 1458 április végéig terjedő részt tárja elénk, melynek adatait azután a város nagy számadókönyvével veti egybe. De nemcsak a nyers statisztikai anyagot közli, hanem megállapítja a behozott és kivitt áruk értékét, származását, darabszámát, kinyomozza a bevitellel és kivitellel foglalkozó egyének számát, foglalkozását és gazdasági viszonyait, miközben a nemzetgazdaságtan újabb módszerében való teljes jártasságának, egyúttal pedig lépten-nyomon éles kombináló tehetségének örvendetes jelét adja. Megkísértjük a munka tartalmát röviden a következőkben jelezni : Az első fejezetben a harminczad történetének vázlatát találjuk, tekintettel a pozsonyi viszonyokra. Szerzőnk hangoztatja, hogy az Anjouk és Zsigmond alatt a belföldi vásári árukat is kezdték megvámolni, és hogy nem az áru származását, hanem a szállítás czélját tartották szemmel. Szinte természetes, hogy a városok, így Pozsony is, a voltaképen vásáradó jellegű harminczadot bérlet útján hat ilmukba igyekeztek keríteni, a mit a pozsonyi polgároknak végre Zsigmond király utódának özvegyétől sikerült is kieszközölniök, midőn a pozsonyi, budai és orosz vári harminczad-helyeket azok fiókjaival együtt ') Kováts Ferencz : Városi adózás a középkorban. Századok, 1900. 823. 1.