Századok – 1902

TÁRCZA - Vegyes közlések - Mátyás király szobra 872

TÁRCZA. Történelmünk egy újabb momentummal gazdagodott e napon. Mert valóban történelmi jelentőségű pillanat volt : az egész nemzetet ugyanazon magasztos érzelemben egyesülve látnunk akkor, mikor a nemzeti erő, akarat és önérzet, mondjuk, a magyar Imperialismus leghatalmasabb bajnokának, megszemélyesítőjének érezalakját állotta körűi. Fadrusz János remek művével a magyar monumentális szobrászat diadallal tért vissza abba a városba, a honnan félezer évvel ezelőtt a szent királyok váradi szobrainak és szent György prágai szobrának alkotói, két kolozsvári polgár, Márton és György mesterek indultak útnak, hogy Európa művészettörténetében helyet biztosítsanak a magyarságnak. Valamint az ő Szent Lászlójuk, úgy Fadrusz János hatalmas Mátyása is az önálló Magyarország apotheosisa s könyveknél hangosabb hirdetője történeti hivatásunknak. — A történelem sok hasznos anyagot találhat abban a néprajzi muzeumban is, melyet az ünnepelt király szülőházában ugyan aznap nyitottak meg. Azt hiszszük, mindenki megnyugodhatik immár annak a tudatában, hogy a nép királyi barátjának szülőháza épen a nép foglalkozásainak bemutatására szolgáló muzeummá alakult át. — Ki kell emelnünk, hogy a szobor leleplezése előtt való napon, okt. 11-én, az Erdélyrészi irodalmi társaság tartott kitűnően sikerült irodalmi ünnepélyt, melyen Bartha Miklós mondott Mátyás királyról szép alkalmi emlékbeszédet.1) Kolozsvár városa a tudományos színezetű és értékű Mátyás király Emlékkönyv mellett 2

) egy népszerű, de irodalmi színvonalon álló kisebb emlékkönyvet is adott ki s azt 5000 példányban ingyen osztotta szét az ünnepre összesereglett nép között. A műpártoló királynak akarván hódolni, a főünnep napján nyitotta meg az Erdélyrészi szépművészeti társaság is a maga csarnokát és első műkiállítását, melyen történelmi szempontból különösen Roskovics Ignácznak a budai királyi palota Szent István terme számára készített kartonjai keltettek méltán figyelmet. A következő napon, okt. 13-án, a tudományszerető fejedelmet a kolozsvári tudomány-egyetem központi épületének, az igazságos uralkodót pedig az igazságügyi palotának felavatásával ünnepelte a hálás utókor. Ha még megemlítjük, hogy a nemzeti színház történelmi darabokat adatott elő; hogy az 1848 49-iki szabadságharcz ereklye-muzeuma az ünnep alkalmából külön kiállítást rendezett ; hogy a földmívesek a legnépszerűbb magyar király emlékezetét felvonulással és felséges utódának szánt búzakoszorú átnyujtásával tisztelték ; hogy az ünnepélyek és lakomák szónokait mindvégig a történelmi nagy A Egész terjedelmében közölte a kolozsvári Ellenzék okt. 12-iki sz. ') Ismertetését olv. Századok, 1902. 753. 1. SZÁZADOK. 1902. IX. FÜZET. 58