Századok – 1902

Történeti irodalom - Németh Ambrus: A győri tudomány-akadémia története. I. II. rész. Ism. Békefi Remig 840

844; történeti irodalom. művelődés szolgálatában töltötték életöket. A szerző végűi az akadémia templomát, könyvtárát, könyv-vizsgálójának és pedellusának kötelességeit ismerteti, — megemlékezvén kitérőleg a szerzetes rendek lectorait Győrött képesítő bizottságról is. Az akadémia belső élete a pécsi, majd a második győri tartózkodás idejéből is sok érdekes vonást tár elénk. A pécsi akadémián a jegyzőkönyveket 1787 jan. 1-től kezdve német nyelven vezetik, s a német nyelvű tanítás szintén 1787 jan. 1-én kezdődik. 1790-ben azonban ismét a latin lett az oktatás nyelve. Gondosan leírja szerzőnk a tantárgyak változását a különböző áramlatok idején, s főleg a philosophia előadásának iránya és szelleme kíséri következetesen a kormányzati rendszert. Találóan s az igazsághoz híven rajzolja meg, mily tapasztalatok árán tér vissza a kormány ismét a vallásos nevelés terére, midőn egyebek közt a megszüntetett hitszónoki állást is visszaállítja s a vallástant heti két órában adatja elő. A szerző nem szorítkozik fejtegetéseiben a tárgyára vonatkozó történeti adatok egyszerű csoportosítására, hanem az általános viszonyokból és közállapotokból indúl ki s ezek keretébe illeszti a pécs-győri akadémia életének alakulását. így jár el a magyar nyelv ügyének tárgyalásánál is, midőn lassú térfoglalását lépésről-lépésre kíséri. E mellett megismerjük a pécsi akadémia tanrendszerét, módszerét, vizsgálatait, tentameneit és vitatkozásait. Rövid ideig volt az ifjúságnak Ephemerides czímű ifjúsági ujságlapja is. A szorgalmi' idő tíz hónapra terjed. 1785/86-ban még nov. 1-én, a következő évben már október 1-én, 1790-től meg ismét nov. 1-én kezdődik a tanév, mely két félévre oszlik. A téli félévben délelőtt 8—10-ig, délután 2—4-ig, a nyáriban pedig reggel 7—9-ig, délután 3—5-ig van előadás. A heti szünet kedd és csütörtök délutánjára esik. Mária Teréziának a tanárképzésre vonatkozó rendeletét II. József 1784-ben megszünteti. Az akadémia tanárait rendszerint a gymnasiumi tanárok közül szemelik ki, előzetes verseny-vizsgálat után. A doctoratust megvárják a tanártól. A tanároknak kevés a szabadságuk. A magyarázataikhoz használt könyvek jegyzékét vagy előadásuk kivonatát be kellett terjeszteniük a helytartótanácshoz. Azon pillanattól kezdve, hogy II. József császár a vallásgyakorlatokat magukra a tanulókra hagyta, a tanárok a nevelésre ügyet nem vetettek. Ennek szomorú eredményét azonban csakhamar lehetett észlelni. Ez bírta rá a helytartótanácsot, hogy II. Lipót királynak ily rendelet kibocsátását sugalmazza: »Az igazgató vilá-