Századok – 1902

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: János király és a római szent-szék - II. közl. 793

796 fraknói vilmos.' Angliától semmit sem lehet várni, azt a császár és Ferdinánd legjobban tudják. Ennek daczára az angol követekkel, a kiket vár, tárgyalni fog ez ügyben. Mindazáltal — így folytatá fejtegetéseit — a maga felfogása szerint, a melyben »némely okos és jó emberek, kik a pártszenvedélyektől mentek és az osztrák ház iránt jóindulatot táplálnak«, megerősítették, biztosabb út volna az, ha valamely módon egyezséget lehetne kötni a vajdával. Ugyanis már korábban tudomást nyert arról, hogy a szultánnal kötött szerződésének egyik pontja fölhatalmazza őt Ferdinánddal egyezségre léphetni. Ezért azok a jóakaratú emberek, kik vele ezen ügyben értekeztek, azt reménlik, hogy ba a vajdával az egyezség létrejő, a szultán nem egyhamar intézne támadást Ferdinánd vagy más keresztény fejedelem ellen, és néhány esztendőre fegyverszünetet kötne; a mi több oknál fogva nagyon előnyös volna a kereszténységre, mert időközben a keresztény fejedelmek között szilárdúl meg lehetne állapítani az egyezséget. Ez pedig nagy fontossággal bír; mert még ha Németországban sikerül is a belső békét helyreállítani, a mi sok nehézséggel jár, nem egyhamar lehet akár a támadó, akár a. védelmi hadjáratra felkészülni; ha tehát a jövő évben a szultán támadása készületlenül találná Ferdinándot, a legsúlyosabb bajok származnának. Ennélfogva ő a jelezett jó és igazlelkű emberekkel tanácskozván, nem szűnik meg módot keresni arra, hogy a vajdával egyezséget lehessen létrehozni, a minek következtében a vajda legalább egyidőre megszűnnék a kereszténységnek, első sorban Ferdinándnak alkalmatlanságot okozni. Azonban ő maga ebbe a dologba csak abban az esetben avatkozik,, ha Ferdinánd és a császár kívánják. ... A jelezett »jó emberek« közül némelyek abban a véleményben vannak, hogy a szultán támadásának elmaradása és más okok miatt is, most kedvező alkalom nyílik a tárgyalások megindítására. Sem tisztességes, sem czélszerű nem volna ugyan az, hogy akár Ferdinánd, akár a császár tegyék meg az első lépést ; hanem találni lehetne alkalmas közbenjárót, a ki ő felségeik bizalmával dicsekednék és sikeresen járhatna el föladatában. Vannak a kik azt hiszik,