Századok – 1902

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: János király és a római szent-szék - II. közl. 793

JÁNOS KIRÁLY ÉS A RÓMAI SZENT-SZÉK. MÁSODIK KÖZLEMÉNY. IV. A kiközösítési bulla már útban volt Ferdinánd udvara felé, mikor 1530 január közepén János királynak a pápához küldött követe, Brodaries István Yelenezébe érkezvén, itt arról értesült, hogy az ő uralkodójának kiközösítését sürgeti a császár. Mindjárt a senátushoz fordult azzal a kéréssel, hogy igyekezzék megakadályozni ezen követelés teljesítését, a mi Magyarországban nagy zavarokat támasztana;1

) ugyanakkor futárt küldött Bolognába a pápához intézett levéllel, melyben előadja, hogy »az egész kereszténység javát érdeklő fontos dolgokat« van hivatva közölni, s kéri, hogy addig, a míg őt meghallgatja, »azt a mit netán János király ellenségei tőle kívánnak, ne teljesítse.«2) Ferdinánd követe, kivel a levelet a pápa közölte, azt kívánta, hogy Brodaricsot ne engedje udvarához, sőt azt sem találta illőnek, hogy »a keresztény vallás ilyen ellenségét« velenczei területen megtűrik. VII. Kelemen igérte, hogy a követet nem fogadja.3

) Ilyen kérésre és ígéretre tulajdonképen szükség nem lett volna; mert a kiközösítés természetes folyományaúl volt tekinthető az, hogy a pápa a kiközösített uralkodó követével nem tárgyalhat. Mindazáltal a pápát sem a kiközösítés, sem ígérete ') Marino Sanuto, LII. 498. 2) Dal Borgo 1530 január 16-iki jelentése a bécsi állami levéltárban. 3) Dal Borgo január 27-iki jelentése ugyanott. SZÁZADOK. 1902. IX. FÜZET. 53