Századok – 1902

TÁRCZA - Szláv történeti szemle - Letopis Matice Srpske 779

780 tárcza. Azonban tulajdonképen csak a Szenttamáson és ennek környékén folyt magyar-szerb harczokról szól, és pedig az 1848-iki szerb lázadás kezdetétől fogva 1849 márcz. 22-ig, midőn a Szenttamásról elmenekült szerbek visszatértek tűzhelyökhöz. Feljegyzései naplószerűek, de valószínű, liogy csak'a forradalom lezajlása után írta. megtoldva némely Szenttamásra vonatkozó jegyzetekkel egész 1852 junius 11-ig. Kéziratához két saját személyére vonatkozó bizonyítvány van mellékelve : az egyikben Bigge kapitány, szenttamási parancsnok 1848 nov. 9-én, a másikban Stefanovic Jovan parancsnok 1849 aug. 24-én, elismerőleg szólnak Kovacevicnek a Szenttamás körűi vívott harczokban tanúsított vitézségéről. Kovacevic feljegyzéseit a Letopis némi kihagyásokkal egész terjedelmekben közli. 2. Stanojevic Stanoje : Gavrilovic András »Szent Száva« czímű munkájának (Belgrád, 1900. 220 1.) ismertetése. (I. 86 — 89. 11.) Szent Száva, a szerb egyház megalapítója, az első szerb király testvére, nemcsak egyházi, hanem politikai tekintetben is kiváló egyéniség. Gavrilovic meglehetősen gyarló életrajzot írt róla. 3. Ostoic Tihomil: Ismertetés Gavrilovic András »Dositije Obradovicc cz. művéről. Belgrád, 1900. 226 1. (I. 89 — 98. 11.) Obradovic Dositej (1739 —1760) Karadzic mellett a szerb irodalom első regenerátora. Ostoic felemlíti a reá vonatkozó összes munkákat. 4. Markovic Péter : Ismertetés Lipovski A. L. orosz írónak »Szláv népek; a horvátok« czímű munkájáról. (I. 98 —103. 11.) E munkát (8-r. 158 1.) a szentpétervári szláv jótékonysági egylet adta ki. Az ismertetés szerint Lipovski a horvátoknak kedvez : a Horvátországban lakó szerbeket a horvátokhoz számítja, a szerbek beköltözését menekülésnek minősíti és a raguzai délszláv irodalmat horvátnak mondja, míg az ismertető ezt szerbnek tartja. Erre nézve több figyelemre méltó adatot közöl és felsorolja e vitás kérdés egész irodalmát. Felrójja, hogy Lipovski térképének terminológiája egészen elhanyagolja a szláv megnevezéseket, melyeket pedig a német, magyar és olasz helynevek mellett legalább zárjelben kellett volna közölnie ; továbbá azt, hogy Boszniának Horvátországba szögellő csúcsát egyszerűen bekebelezi Horvátországba. 5. R. J. Jirecek »Das Gesetzbuch des serbischen Caren Stephan Dusan« cz. dolgozatának (Archiv für Slav. Philologie, XXII. 144—213. 11.) ismertetése. (I. 108—111. 11.) Dusán István szerb czár híres törvénykönyvével már többen foglalkoztak. Eredetije lappang, de több régi másolata maradt fen. Jirecek ezeket egybevetve igyekszik szövegét megállapítani. Ezen emlék nemcsak nyelvtörténeti, hanem és még inkább jogtörténeti, valamint művelődéstörténeti szempontból is fontos. Jirecek a törvénykönyv for-