Századok – 1902
Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: A budai krónika - II. közl. 729
750 DOMANOVSZKY SÁNDOR. proposuerunt vincere, sive mori.« *) Hasonló irányzatú a második betoldás : Szent László szemléje a halottak fölött, a mint elsiratja Ernyeit és megcsókolja a holttestet, s a mint kibékül az ármányos Víd holttestével s még el is akarja temettetni, de a vitézek »qui consilio Vyd in bello de morte fratrum vei filiorum amaritudine complexi2) fuerant« testét felhasogatják s keblét és szemeit földdel tömik meg.3) A harmadik betoldás szerint pedig a szerencsétlen elmenekült Salamont saját anyja is szemrehányásokkal fogadta : miért hallgatott Vídre, miért nem inkább reá, Ernyeire és többi tanácsadóira? — a mi a megtört királyt annyira felingerelte, hogy kezet emelt saját anyjára, de felesége a csapást elhárította. Csodálatos e kései interpolatiók eleven előadása és tudósításuk részletessége. A küzdelem a király és berezegek közt oly hatalmas drámai erővel van megírva, hogy az ember átérzi ez élet-halál tusának egész elkeseredettségét és minden borzalmait. Yíd és Ernyei szembeállításában a királyi párt híveinek eltérő érzülete oly ügyesen van szemléltetve, hogy bármely költő becsületére válnék. E mellett pedig az aprólékosságig részletesek és szervesen összefüggők e betoldások. Salamonról már csak alig néhány betoldás van. Az első a besenyők4 ) támadását részletezi s elmondja, hogy Salamon Hernuli (Ernő) őrgrófot hívta segítségül, ez azonban megijedt a »horribiles aspectu et terribiles« besenyőktől és a Bachhegyre vonult vissza.5) Csak a besenyők futása után szállott alá seregével és követelte az igért díjat Salamontól, a ki azonban ezt nem adta meg, sőt fenyegette az őrgrófot, hogy bevádolja a császárnál gyávaságáért, úgy hogy az őrgróf kénytelen volt pénz nélkül, haraggal távozni.6 ) Azt is tudja a betoldásokat eszközlő író, hogy Henrik császárt azzal bírta rá Salamon újabb hadjárat viselésére az ') Víd autem dicebat — vincere sine mori. ä) complecti K. '•) Cumque Ladislaus perambularet — et pectus terra satiet. Cap. 58. *) Cap. 59. A mosonyi besenyőket említi Anonymus is. Cap. 57. Megtelepedésüket bizonyítja egy 1203-iki oklevél is. Árpk. TJj Okmt. VI. 97. 1. 6) Rex autem Salamon marchionem — et inde prospiciebat conflictus proeliantium. 6) Cap. 59. Victis itaque Bissenis — tristis reversus est ad propria. Ez csak Ernő gróf lehetett, ki 1075 jun. 10-én halt meg, kit Lambert (227. 1.) »vir in regno clarissimus et multis saepe ad versus Ungaros victoriis insignia« szavakkal jellemez. A Hernuli alak Ernőnél (Hernestus) egyebet nem jelenthet. Csak a Béldi és Csepregi-codex nem értették meg ez alakot és csináltak belőle Henriket.
