Századok – 1902

Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: A budai krónika - II. közl. 729

A BUDAI KRÓNIKA. 745 Nándorfehérvár ostrománál van megint egy nevezetesebb bővítés, mely Bátor Oposnak egy, a többi krónikákban meg nem lévő hőstettéről szól.1

) Majd ismét egy lényegtelen betoldás van még ugyanezen fejezetben a zsákmány szétosztásánál, melylyel szintén az ellenségeskedés keletkezését akarja motiválni.2

) thezaurum fere inestimabilem. In cuius partitione orta est discordia inter Regem et Ducem, nullusque fuit ex Hungaris qui ibi locupletatus non fuisset. BKK. T. K. B. Cs. Cum autem reversi essent cum thezauro inestimabili, venerunt in villám Buzias,4) in prethesaurum fere inestimabilem, nullusque fuit ex Hungaris, qui ibi locupletatus non fuisset. BK. A. S. D. elosztásánál még egyszer térét eos qui ad fidei manus vénérant, volebat dividere ad 3) très partes, et duas sibi tollere, Ugyancsak ezen zsákmány nek el a szövegek egymástól. hogy Atha nádor kéri a királyt és herczeget, hogy zselizi monostora alapításánál legyenek jelen. Atha tótországi nemzetség tényleg elő is fordúl 1271-ben. Fejér id. m. V. 1. 197. Az itt említett Zelyz talán azonos az 1231-ben említett Somogy-megyei Selez-zel (Árpádkori Uj Okmt. XI. 218.), mely ekkor a Báes és Somogy megyében meg Tótországban birtokos Monoszló nemzetség tulajdona. Ugyanezen család bírja Athynát is. Wertner : Magyar nemzetségek, II. 196. A Somogy-megyei zseliz-szentjakabi monostor kegyuraságát különben 1243 óta közösen bírja a Győr nemzetség három ága (Fejér id. m. IV. 1. 249.) s együtt gyakorolják e jogot 1350-ig. Ebből Karácsonyi azt következteti, hogy az itt említett Atha nádor lehetett a Győr nemzetség megalapítója. Karácsonyi : Magyar nemzetségek, II. 96. Zseliz azután, mint leányi negyed kerülhetett Karácsonyi felfogása szerint több más birtokkal a Monoszló nemzetség kezébe. Id. m. II. 106. Különben szó férhetett a Győr nemzetség kegynraságához, mert — mint Karácsonyi említi — 1243-ban Saul mester védelmezi a nemzetség jogát a monostor kegyuraságához. U. о. II. 108. Az Albert által megerősített alapítólevél azonban az átírás szerint 1061-ben (ellentmond az indictiónak ; az oklevél szerint ind. quinta decima, pedig csak 14.) kelt. A nádor neve ebben : Otto comes Sümeghiensis. Fejér id. m. I. 398. ') Post hoc très Saraceni rapuerunt et in turpitudinem proiecerunt. Cap. 56. Pauler (id. m. I. 558. 1.) ezt az Obust nem tartja egynek a Venczellin lovag ivadékával Bátor Opossal, Márton fiával. 2) Cap. 56. 8) ac. B. 4) Bozias B. Cs. Bozyas K. — Pauler erre vonatkozólag ezt írja : »Buziás ... a mai Pacsetin (Pesty : Eltűnt vármegyék, I. 327.) a kologyi láp közelében. Hogy Buziásnak itt kellett lenni, kitűnik abból is, hogy a besenyőknek csak a Száván kellett átúszni. A Gutkeledek szerémi, valkói birtoklását — igaz, hogy későbbi időben — p. o. CD. VI. 1. 394, W. IX. 493. bizonyítják.« (Id. m. I. 557. 1.) A Gutkeled nemzetségnél a SZÁZADOK. 1902. VIII. FÜZET. 50