Századok – 1902

Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: A budai krónika - II. közl. 729

a budai krónika. 741 megmagyarázni, valamint azt sem, hogyan jutott a Bécsi Képes Krónika tudákos írója a másik még érthetetlenebb időmeghatározáshoz, a mely kétségtelenül — mint saját szavai : »sicut scribitur in cronica romanorum« . . . bizonyítják — szintén valamely idegen mű hatása alatt származott. Ennekutána a Bécsi Képes Krónika leírja az Árpádok genealógiáját, mely a Budai Krónikában még az időmeghatározás előtt volt, azután — ugyanazon a helyen, a hol az a Budai Krónika családjában is van — még egyszer leírja saját időmeghatározását a magyarok bejöveteléről. Már ez is erős bizonyíték arra, hogy a Budai Krónika és a Bécsi Képes Krónika forrása azon egy kézirat lehetett, de még inkább bizonyítja ezt a Bécsi Képes Krónikában a Budai Krónikával egyezően közölt s a két időmeghatározás közt leírt genealógia, mely a magyarokat Japhetre vezeti vissza s így öszhangban van a krónikáknak a japhetita származást valló eredetibb, de éles ellentétben a Bécsi Képes Krónikának a japhetita, származás ellen vitatkozó genesisével. Világos tanújele ez annak, hogy az író a közös forrás másolása közben nem vette észre, hogy ez a hely előbb hangoztatott nézeteinek ellentmond. Ezek alapján tehát már eldöntöttnek vehetjük, hogy nem a Budai Krónika változtatta és rövidítette meg a Bécsi Képes Krónika által hívebben fentartott közös ősforrás szövegét, hanem épen ellenkezőleg, a Budai Krónika őrizte meg hívebben e szöveget, melyet a Bécsi Képes Krónika változtatott és interpolált. A következőkben tárgyalván ezen interpolatiókat, mindjárt le fogjuk vonni mindazon tanulságokat, melyeket magukra ezen interpolatiókra, visszamenőleg pedig a közös forrásra vonatkozólag levonhatunk. Az interpolatiók a jövevény nemzetségek tárgyalásánál kezdődnek, de itt még csak igen ritkák; sűrűbben Endre és Béla küzdelmétől, helyesebben Salamontól kezdve fordulnak elő, míg Szent Lászlónak Kopulcs kun vezérrel vívott csatájától III. Istvánig alig lehet felismerni a régi szöveg maradványait a folytonos bővítések között. Ezekről az interpolatiókról írta nemrégiben Kaindl : »Diese Nachrichten sind auch zumeist ganz sagenhaften Charakters und rühren wohl zum grossen Theil aus der Volksüberlieferung her«,1) — noha Marczali és Pauler már előbb ') Arohiv für oest. Gesch. LXXXV. Bd. 2. Hälfte. 489.