Századok – 1902

Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: A budai krónika - II. közl. 729

730 DOMANOVSZKY SÁNDOR. már előbb elválnak. Tekintetbe véve, bogy a Budai Krónika a család legszélső tagja, mely valamely, az Aceplialus-codex és Sambucus szövegéhez közel álló textusból keletkezett, néhol rövidítve, máshol ismét bővítve, — valószínű, hogy Hess Andrásnak Nagy Lajos életrajzán kívül Róbert Károly halálára vonatkozólag is oly adatok állottak rendelkezésére, melyeket a codexek e részben szűkszavú tudósításaival szemhen méltóbbaknak tartott krónikájába befűzni. Mint említettük, a Bécsi Képes Krónika a Bazarád elleni hadjárat fejezetének vége felé szakad meg. A Sambucus-és Acephalus-codex a Budai Krónikával együtt folytatja ezt a fejezetet, majd együtt hozzák még István herczeg születését (1.332) és Róbert Károly 1333-iki nápolyi útját. Mindjárt ezen út tárgyalása után hagyja el a Budai Krónika a codexeket és adja a más változatokban fen nem maradt elbeszélést a visegrádi conferentiáról, Kázmér látogatásáról és a sáskajárásokról, továbbá Róbert Károly halálának és temetésének nagyon bő leírását. Ennek helyén a codexek csak röviden említik a király halálát és Lajos megkoronáztatását, még pedig egymástól eltérve ; az Acephalus-codex bővebben említi a király gyöngélkedéseit és uralkodása idejét is, Sambucus rövidebben, de az Acephalus-codexével egyező phraseologiával. Megemlékeztem erről a viszonyról már föntebb, bebizonyítva, hogy az Acephalus-codex és Sambucus-codex közelebb állanak a közös forráshoz, mint a Budai Krónika. Említettem azt is, hogy a Kaprinai-codex szintén azon módon végződik. Ez is befejezi a Bazarád elleni hadjárat elbeszélését, hozza továbbá az István születésére vonatkozó passust, azután kihagyva Róbert Károly olaszországi utazását, a király halálát és lia megkoronáztatását mondja el, de még bővebben, mint az Acephalus-codex. Már pedig ebben a legbővebb változatban kellett ez elbeszélésnek azon codexben is meglenni, mely Hess előtt feküdt a Budai Krónika nyomtatásánál. A Budai Krónika ugyanis — mint föntebb érintettem — Küküllei átírásánál az első Lajos koronázásáról szóló fejezetet bővítette, betoldva nevezetesen a jelenvolt országnagyok névsorát. Ez a névsor azonban a Kaprinai-codex végfejezetéből való, következéskép a Hfcss előtt fekvő codexnek, vagyis a Budai Krónika közvetetten forrásának ezzel a fejezettel kellett végződnie s Hess a fejezetet valószínűleg csak a kezében levő bővebb adatok miatt mellőzte, midőn azonban Lajos koronázását Kükülleiből átvette, felhasználta e fejezetet Küküllei szűkszavú leírásának bővítésére.