Századok – 1902

Értekezések - PÓR ANTAL: A négy Miklós - II. bef. közl. 716

724 PÓR ANTAL. lovagok közül is számosan az amúgy is népszerű magyar király segítségére siettek.1 ) — Sikerült továbbá megnyerni Carrara Ferenczet, Padova urát, a veronai Delia Scalákat, Camino és Collalto grófokat, a cenedai püspököt, Feltre és Belluno városokat, és kieszközölni, hogy a milanói Viscontiak veszteg maradjanak.2) Képzelhetjük, mennyi gondjába és utánjárásába került a négy Miklósnak, főleg Vásárinak és Kontnak, mert ők lép­nek ismételve előtérbe, e barátságos egyetértés és közremű­ködés létesítése. Pedig az még nem minden! Hogy a szerbek is cserben hagyták velenczei czinkostársaikat, a horvátok kitartottak Csúzi János bán seregében, sőt tengeri kalózok is közreműködtek ; hogy tatárokat is találunk Nagy Lajos seregé­ben, melyet némelyek (valószínűleg nagyítva) százezer emberre becsülnek ; hogy a dalmát városokat is megszállotta az össze­esküvés és a Veleneze ellen szőtt lázadás szelleme : ezek mind oly jelenségek, melyek előzményeit sejthetjük, dicsérettel föl­írhatjuk a magyar államférfiak érdemlapjára, de a mozgató szálakat kimutatni eddig nem tudjuk, s félő — soha tudni nem fogjuk. A fődolog mégis a pápa megnyerése maradt, és ennek módját Vásári Miklós eszelte ki, mint ezt VI. Incze pápa leveléből3 ) kétséget kizárólag hozzá vethetjük. Az öreg Geletfia Miklós nádor ekkor már nem élt, helyét (1356 márcz. végén) Kont Miklós foglalta el. A velenczei dogé, mihelyt nagy rémülettel tudomást szerzett róla, hogy a magyar király betört a velenczei terü­letre, panaszaival ostromolta a szentszéket, mire^ viszont Vl. Incze pápa szemrehányást tett Nagy Lajos királynak, hogy az eretnek Szerbia helyett az igazhitű Velenczét támadta meg. Vásári Miklósnak is kijutott a maga része,4 ) annyi­ban nem méltatlanúl, a mennyiben Nagy Lajos király meg­fogadta volt a pápai követ előterjesztésére és kormánya taná­csára, hogy Szerbia ellen hadat indít. Azonban Nagy Lajos király kormánya elkészült az eshetőségre, és Vásári Miklós idejekorán Avignonba küldötte jó barátját, idősb Erzsébet királyné olasz útjában társát, Kanizsai Lőrinczfia István budai prépostot, hogy biztosítsa ő szentségét, miszerint a magyar T) Neveiket kivált Suchenwirt verseiből ismerjük, kikhez sorolhat­ják az Osterwitzi urakat is. (Zahn: Archiv für Kunde österr. Geschichts­quellen, LYI. 234.) 2) Anjoukori dipl. Emi. II. 501 és köv. U. s) Theiner : Monum. Hung. II. 30. ') U. O. II. 21. 22. 1356. jul. 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom