Századok – 1902

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: János király és a római szent-szék - I. közl. 697

jános király és a római szent-szék. 713 az iránt, hogy a bulla a velenczeiekre nem vonatkozik, és velenczei területen kihirdetésére ő nem is gondolt.1

) Az angol király Bolognában levő követei csak 1530 február-havában, és pedig mint szárnyaló hírt, nem biztos tény gyanánt említették jelentéseikben, hogy »ő szentsége, mert a császár kedvében akart járni, János magyar királyt kiközösítette.« 2

) Magával János királylyal és a magyarországi főpapokkal a pápa nem közölte a kiközösítésről szóló bullát,8

) a mely ilymódon a jogi érvényesség egyik kellékét nélkülözte. Mikor pedig János király magán úton a történtekről tudomást nyert, az általa véleményadásra fölhívott hit- és jogtudósok úgy nyilatkoztak, hogy az ítélet, a mely az ő meghallgatása nélkül a törvényes formák mellőzésével hozatott, érvénytelennek tekintendő.4

) Ezt a nézetet nemcsak ő fogadta el, hanem magukévá ') Contarini idézett jelentése. a) Mint hírt közölte márczius havában VIII. Henrik az udvaránál levő franczia követtel, kinek jelentését közli Le Grand : Histoire du divorce de Henry VIII. Paris, 1688. II. 408. ') Ezt Frangepán Ferencz említi Aleanderrel folytatott (föntebb érintett) társalgásában. — A pápai udvarnál levő császári követ 1530 május 13-ikán jelenti, hogy a császári udvarhoz küldött Campeggio bibornok legátus utasíttatott, hogy a János pártján levő főpapok ellen »járjon el.« (Calendar, IV. 636.) Ezt az utasítást nem ismerjük. Ferdinánd római követe sem említi jelentéseiben. Annyi bizonyos, hogy Campeggio magyar főpapok ellen eljárást nem indított. ') Erre alább visszatérünk. — 1531-ben Németországban egy ily czímű nyomtatvány jelent meg : »König Johansen zu Hungern, genant weyda, ganz christlich und evangelisch schreiben an den Römischen Bapst, darinn er sich dess unchristlichen bäpstliahen bannes, so wider ine aussgangen beschweren und beclagen thut. 1531.« (Kis nyolczad-rétű nyolcz levél. Egyetlen ismert példánya a M. N. Muzeum könyvtárában.) Ez János királynak a pápához intézett latin levelét német fordításban (kelet nélkül) közli, a mely levélben a kiközösítés ellen óvást emel és az az által rajta elkövetett sérelmet megtorolja. (A levelet egész terjedelmébeh újra lenyomatta Kertbeny : Magyarországra vonatkozó régi német nyomtatványok. Budapest. 1880. 342—346.) Azonban a levél formája és tartalma kétségtelenné teszi, hogy az nem János király kanczellariájából került ki, hanem magán író műve, mely a végett nyomatott ki, hogy a szent-szék irányában az ellenséges hangulatot fokozza és terjeszsze. — Brutus, Báthory István udvari történetirója, történeti munkájában kivonatosan ismerteti János királynak a kiközösítési bulla ellen a pápához intézett óvását (Pray : Annales, V. 228.), a mely azonban szintén nélkülözi a hitelesség kellékeit és több oly részletet tartalmaz, mely a német nyomtatványban nem található föl. SZÁZADOK. 1902. VIII. FÜZET. 48