Századok – 1902

TÁRCZA - Hajnik Imre nekrologja 677

TÁRCZA. HAJNIK IMRE 1840. ápr. 5. — 1902. aug. 30. Ismét egygyel kevesebb azon kevesek száma, kiket a Magyar Történelmi Társulat megalapítói, legelső tagjai közül még körünkben, életben tisztelhetünk. Hajnik Imre tagtársunkat, a budapesti tudomány-egyetem nyugalmazott nagyérdemű tanárát, a M. Tud. Akadémiának rendes, társulatunknak fennállása óta ig. választmányi tagját vesztettük el. Régen érezzük e veszteséget, mert a kiváló tudóst előbb gyöngélkedése, majd mindinkább súlyosodó betegsége már jó ideje megfosztotta attól a munkakörtől, melyben magának annyi gyönyörűséget és érdemet, a magyar tudományosságnak annyi becsületet és dicsőséget szerzett ; de a veszteség fájdalma csak most nehezedik igazán lelkünkre, midőn azt kell jelentenünk olvasóinknak, hogy Hajnik Imre a mult augusztus-hó 30-án hosszas szenvedés után meghalt. Budapesten, svábhegyi nyaralójában érte a halál, hol nyaranta üdülést keresett megrongált egészségének. Kathedrájától, melyet előbb a pozsonyi, nagyváradi és kassai akadémiákon, utóbb a győri kir. jogakadémián s végűi a budapesti egyetemen mint az európai és magyar jogtörténet tanára oly kitűnően töltött be, a mult esztendő folyamán kellett végleg megválnia. Tanári pályájának mindenkor maradandó emléke leend az európai szakirodalomban is számottevő munkája : az Egyetemes európai jogtörténet, melynek első kötetét még 1875-ben, kevéssel egyetemi tanárrá való kineveztetése után bocsátotta közre. Hogy abból a német jogtörténetből, melyet a Bach-korszak hozott be nálunk, a szó valódi értelmében egyetemes jogtörténet lett, mely az európai jogfejlődést nem mint egyes országok külön-külön jogtörténetét, hanem mint szervesen összefüggő folyamatot tárgyalja: azt néhai "Wenzel Gusztáv úttörő munkássága mellett főleg Hajnik Imrének köszönheti a tudomány.