Századok – 1902

Történeti irodalom - Cserni Béla: Alsófehér vármegye történelme a római korban. Ism. Téglás Gábor 672

672 történeti irodalom. 672 Mert a ki néhány lapnyi távolságban két egymással teljesen ellentétes elbeszélést közöl, az némi illetékességgel beszélhet a lelki betegségek tüneteiről. De kövessük tovább tudós vezetőnket. 1618-ban még Ausztriáé volt Kanizsa vára (327. 1.), pedig a szerző is elbeszélte Istvánffy nyomán Kanizsa elestét. (257. 1.) Már akármit mondjon Lefaivre a liberális magyar történetírókról, ezek legalább emlékeznek arra, a mit magok elbeszéltek. Hasonló hibát követ el a szerző, midőn elbeszéli, hogy Eger várát II. Mátyás engedte át a töröknek az 1615-iki és 1618-iki békekötésekben (330. 1.), pedig a maga helyén megemlékezett a »paix de Szitvatorok«-ról. (284. 1.) — Szépen világítja meg Lefaivre tájékozottságát az, hogy a haimburgi békealkuról Hurter könyve után beszél, pedig ez alkunak legfőbb forrása Béthune Ambassade extraordinaire-je, mely Párisban jelent meg 1667-ben. Lám, az egyoldalúsággal vádolt magyarok e franczia kiadványt elég jól ismerik. Az 1627-iki szőnyi békét ügy fogja fel Lefaivre, mint II. Ferdinánd nagy diadalát. Ausztria ezzel visszahódította cselekvési szabadságát, melyet II. Mátyás annak idején veszélyeztetett. Minő alaptalan beszéd ! A szőnyi béke után a törökmagyar viszonyok lényegükben nem változtak, sőt ha azt veszszük, hogy Váczot nem bírta visszaszerezni a magyar király, inkább azt kellene mondanunk, hogy e viszonyok rosszabbak voltak akkor, mint II. Mátyás korában. De minek folytassuk ? Lefaivre nem ismeri a magyar történetet, s még kevésbbé ismeri a mai magyar viszonyokat s mégis két jókora kötetben beszél rólok a bécsi magyarfalók szája íze szerint. Reméljük, hogy Lefaivre nem éri el czélját. Különös volna, ha ízléstelen és értelmetlen fecsegései csorbítanák azt a jó véleményt, melyet tájékozottabb és okosabb franczia írók terjesztettek a magyar történetről. A. D. Alsófehér vármegye történelme a római korban. Irta Cserni Béla. Nagy-Enyed, 1901. Nagy 8-r. 457 1. (Különlenyomat Alsófehér vármegye monographiája Il-ik köt. 1-ső részéhői.) A czímben foglalt munka kiváló tanulságül szolgálhat mindazoknak, kik a vidéki elszigeteltség emlegetésével szokták mentegetni félrevonulásukat vagy vállalkozó készségük hiányát, íme Cserni Béla alig egy évtized alatt összeköttetéseket teremtett nemcsak a hazai archaeologusok kis körével, hanem a bécsi epigraphiai intézet támogatását is megnyerve, abba a helyzetbe jutott, hogy a szűk körben és szerény igényekkel