Századok – 1902
Történeti irodalom - Rybakov: La musique et les chants des musulmans Ouraliens avec des remarques sur l’état social de ces tribus. Ism. –ch–s. 667
történeti irodalom. 669 nem rakják el télire, hanem eladják. A baskir sem a maga, sem a jószága jövő sorsával nem törődik. Az 1891 — 1892 évi éhinség idején lovaikat kikergették a hótakarta erdőre s a szegény állatoknak úgy kellett hitvány élelmüket a hó alól kikaparniok. Egészségi viszonyaik jók; nevezetesebb betegség nálok a szembaj, mely onnan ered, hogy a sátrakban a bent rakott tűz miatt állandó a füst. 1891 -1892-ben az éhinség idején igen dühöngött a typhus-járvány köztük. Ujabb időben a bujakór is terjedőben van, s néha rendkívül deformált alakú baskírokat lehet látni. Az ilyen bujakórost szerintük a »féreg eszi.« A nép typusáról Rybakov megjegyzi, hogy van köztük finn-ugor typus; általában azonban olyanok, mint a szomszéd tatárok, csakhogy szebbek. A baskírok az oroszföldi nem-oroszok közt a legszebb faj s általában magas termetűek. A nép a lehető leglustább, s ebben is a férfiak járnak elől a példával. Gyakran egész napokat képesek feküdve heveréssel tölteni. Vállalkozó szellem nincs bennök, fogalmaik köre szűk, együgyűek; tudásuk oly csekély, hogy gyakran mint a gyermekekkel kell velők beszélni, hogy az ember megértesse magát. Vendégszeretőknek azonban vendégszeretők ; ha idegen vetődik közéjük, megbámulják, ruháit megtapogatják s »aj, aj« kiáltásokkal veszik körűi. — E szellemi korlátoltság onnan van, hogy a baskírok az ő jurtjok, falujok határán kívül sehova sem mennek. Lopás nem fordúl elő köztük; s ha hébe-hóba a ménesből egy-egy kancza eltűnik, akkor is a legnagyobb valószínűséggel kirgizek voltak a lókötők. A tulajdonjogot a maguk módja szerint tisztelik. Az utazó, a ki közéjük téved, biztos lehet benne, hogy ha holmiját saját kocsiján hagyja vagy vendéglátó gazdája sátrába teszi le, a holminak semmi baja, híja nem lesz. Ellenben ha a kocsiról a földre teszi egyet-mását, bizonyos dolog, hogy akkor lába kél a jószágnak. A mi a földön fekszik, az senkié s azt baskir felfogás szerint szabad elemelni. Régen a nép hadakozni, veszekedni szeretett, ma máinem szeret. A mikor az oroszok telepített katonaságot, kozákezredeket alakítottak belőlük, az intézmény nem vált be, mert a telepített kozákság foglalkozását : a földmívelést nem tudták megszokni. Ma is igen csekély része a népnek földmivelő. A nő és a férfi egymáshoz való viszonya jobb, mint a többi mohamedánnál. Tizenöt éves korukban már megnősülnek s a nőt veszik (kalym). Vannak köztük egynejűek is, de a többnejűség általános.