Századok – 1902

Történeti irodalom - Rybakov: La musique et les chants des musulmans Ouraliens avec des remarques sur l’état social de ces tribus. Ism. –ch–s. 667

történeti irodalom. 667 Ilybakov S. G. La musique et les chants des musulmans Ouraliens avec des remarques sur l'état social de ces tribus. (Музыка и ntcHii уральскихъ 1псульманъ съ очеркомъ ихъ быта. St. Pétersbourg. 1897. Nagy 8-r. VIII, 330 1. Egy térképpel. (Mémoires de l'Académie impériale des sciences de St. Pétersbourg. Classe hist, phil. VIII. II. 2.) Rybakov két ízben is (1893 és 1894) tett tanulmányutat az Urai-vidéki mohamedán lakosság közt; útjának czélja e mohamedán lakosság népköltészetének, énekeinek, zenei szempontból való tanulmányozása volt. E népénekek dallamainak közzététele előtt 1896-ban még egyszer felkereste a vizsgált területeket, főleg azért, hogy közlésének az ellenőrzés révén annál nagyobb hitele legyen. A szerző tanulmányai és kutatásai két kormányzóságnak : az ufainak és az orenburginak területére terjedtek ki. E két kormányzóságban a lakosság főleg tatár és baskir. — Mármost, mivel a Volga és az Ural közti területen zajlott le a magyarság történetének is egy része, sőt vannak nyomok arra is, hogy e területeken még a XIII-ik század folyamán is laktak magyarok, a kik azután kétségtelenül tatár nyelvűekké lettek, kétszeresen fontos és érdekes ránk nézve e területek pontos megismerése nyelvi, történeti és néprajzi szempontból. Főleg ha tekintetbe veszszük, hogy egyik elsőrangú tudósunk, Pauler Gyula »A magyar nemzet története Szent Istvánig« cz. munkájában e vidékek lakói közül egyenesen a baskírokat állította olyanokúi, kik törzsileg, vérileg, nyelvileg egyek voltak a magyarokkal. Minden apróságot tehát, mely a baskir föld jobb megismeréséhez vezet, kétszeres örömmel kell üdvözölnünk, annál inkább, mert a Pauler nézete körül kifejlődött vita folyamán az ellenfél is elismerte, hogy itt tényleg magyarságnak kellett laknia. Bybakov az ő tanulmányait főleg az ufai és az orenburgi kormányzóság tatár és baskir lakosai közt végezte. Dolgozatában részletesen leírja e népek zene-szerszámait, közli dallamaikkal együtt énekeiket, sőt képben bemutat egy baskir népmuzsikust is. Dolgozatát néprajzi vázlattal egészíti ki s tanulmányához pontos térképet mellékel, megjelölve az útirányt, a falvakat, a hol csak megfordult. E térkép szerint utazásainak főpontja VercJineuralsk város volt; ennek, valamint az orski kerületnek baskir falvait tanulmányozta. E területen főleg az u. n. hegyi baskírok laknak, a kik is az egyedüli, igazi tősgyökeres baskíroknak tartják magukat. A mit Rybakov e hegyi baskírokról mond. röviden a következőkben foglalható össze : 45*