Századok – 1902

Történeti irodalom - Pálmay József: Háromszék vármegye nemes családjai. Ism. E–i. 660

történeti irodalom. 665 hanem csak másolatban, szintén festett ' czímer nélkül maradt reánk ? — a mint hogy mind a két esetre száz meg száz példa van. Hát ezekben az esetekben is ugyanazok a czímer megrajzolásának és megfestésének szabályai, mint az eredeti czímerleveleknél láttuk. Csakhogy ilyenkor sokszor kerülő úton jut a lieraldikus feladatának megoldásához. Ha a czímerleírás szerint a czímer alakja pl. ágaskodó oroszlán, — akkor könnyű a heraldikus dolga; de nehéz helyzetbe kerül, mihelyt a czímerleírás pl. azt mondja, hogy a paizs kalpagos férfi alakja vörös tunikába van öltözve, nadrágja zöld, saruja sárga stb., részletesebb felvilágosítást azonban nem nyújt az öltözetről. Ily esetben az azonkorbeli viseletet is tanulmányozni kell, még pedig az eredeti czímerlevelek képein, hogy a czímer történeti hűséggel legyen megrajzolható. Ezt a módszert követték — hogy Nagy Iván családtörténeti munkáját ne említsem — a Siebmacher-féle Wappenbuch magyar szerkesztői, kiket a szerző — úgy látszik — nem ismer, és ezt követi a napjainkban egyetlen magyar »heraldikai divatjournal« — a Turul is. Hogy egyik-másik család 1848 előtt és után minő czímert használt? — ez a Pálmay által felvetett kérdésben kellő bizonyítékok nélkül nem lehet irányadó, minthogy tapasztalás szerint igen sok család maga sincs tisztában azzal, hogy milyen voltaképen az ő czímere. A föntebb mondottakból látható, hogy szerzőnknek a czímerek megrajzolásában hangoztatott »önálló eljárása« elég régi keletű még Magyarországon is. • Ezek után — nem vehetvén sorra nagyon is hosszura nyúlt ismertetésünk fonalán a munkában található összes czímerrajzokat — egyetlen példával megmutathatjuk, mennyire tartotta szem előtt a szerző a történeti hűséget az ő illusztráczióiban. Nézzük a legelső czímerrajzot. Ez a gyulafej érvári Balogh Imre kapitánysága alatt szolgáló sepsi-szentgyörgyi, illyefalvi, szotyori, kilyéni, szentkirályi, zoltáni (Háromszék) és csik-borsovai születésű udvari gyalogoknak 1611 jun. 14-én Báthori Grábor erdélyi fejedelemtől nyert czímerét akarja ábrázolni, nielyet szerző itt a szentkirályi Ábrahám — helyesebben : Ábrahám alias Killieny — s hátrább a bélafalvi Ágoston1) és sepsi-szentgyörgyi J) Az armalis levélben csak szentkirályi Ágoston Tamásról van szó. A szerző szerint a bélafalvi Ágostonok Lemhényből kerültek oda. Hogyan jutottak hát ezek a szentkirályi Ágoston család czímeréhez ? SZÁZADOK. 1902. VII. FÜZET. 45