Századok – 1902

Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: A budai krónika - I. közl. 615

A BUDAI KRÓNIKA. ELSŐ KÖZLEMÉNY. A könyvnyomtatás feltalálásának jubileumát az egész művelt világ megünnepelte 1900-ban. Kivette részét ez ünneplésből a magyar nyomdászat is, közrebocsátván ez alkalomra az első magyarországi nyomtatvány, a Hess András-féle Chronica Hungarorum fac-simile kiadását.1) A díszes kiállítású emlékműhöz, mely Guttenberg mellett Hess Andrásnak is emléket állít, Fraknói Vilmos írta a bevezetést. A magyar művelődés történetének egyik kimagasló mozzanatát világítja meg e szép bevezető tanulmány, hirdetve, hogy Hess nyomdájával s a Chronica Hungarorum 1473-ban megjelent kiadásával hazánk a könyvnyomtatás meghonosításában megelőzte a művelt nyugati országok közül Angliát, Spanyolországot és Ausztriát. Nem lesz talán érdektelen e becses emléket más oldalról is, mint történeti kútfőt, vizsgálódásaink tárgyává tenni. Az Árpád- és Anjou-kor forrásaira vonatkozó irodalomban a legfontosabb szerepek egyike jutott a Budai Krónikának, nem annyira az által, hogy valóban oly nagy fontosságú volna, hanem inkább a fontosabb krónikák nehéz hozzáférhetősége s a kézirat-tanulmányozásnak és összehasonlításnak csak kései meghonosodása miatt. Régibb történetíróink a Budai Krónika családjának tagjai közül csak ezt az egyet ismerték és idézték, s a mult század hangyaszorgalmú másolói is többízben lemásoltatták ezen csak néhány példányban fenmaradt krónikát.2) Podhradczky ') Chronica Hungarorum. Impressa Bndae. 1473. Typis similibus reimpressa Budapestini, sumptibus Gustavi Banschburg, 1900. a) Cornides másolata a marosvásárhelyi Teleki-könyvtárban : Bol. 1029. — Prayé a budapesti egyetemi könyvtárban : Collectio Prayana, Tom. XXIX. Nr. 4. — Hevenessyé u. o. gyűjteménye 50-ik kötetében,