Századok – 1902

Értekezések - PÓR ANTAL: A négy Miklós - I. közl. 601

a, négy miklós. 611 czius 26-án még, hogy káplánja, a piacenzai születésű Sordioi (Surdus vei de Surdis) Domokosfia János egy zágrábi javadalmas kanoniát kapjon, mindamellett hogy kántor-kanonok a császmai egyházban és ugyancsak javadalmas kanonok a piacenzai szent Antal egyházban. Hajlandó azonban a császmai kántorságon túladni, mihelyt a zágrábi egyházban valamely méltóságra vagy tisztségre (personatus) tesz szert.1

) Ez az első történeti adat, mely Sordioi Jánosról, utóbb váczi, majd győri püspökről, legutóbb (1376—1378) esztergomi érsekről szól, mert az csupán — bár nem alaptalan — gyanításunk, hogy a mondott Jánost Piacenzai Jakab zágrábi püspök hozta Magyarországba, illetőleg Zágrábba. VI. Kelemen pápa Vásári Miklóst, nyitrai választott, megerősített, és zágrábi kijelölt (postulatus) püspöknek czimezte ez alkalommal. A dolog úgy esett, hogy Piacenzai Jakab zágrábi püspök Budán, 1348 október 16-án elhunyván,2

) Nagy Lajos király a zágrábi püspökségre Vásári Miklóst jelölte ki, de azért a pápa zágrábi püspökké még sem nevezte ki, minthogy időközben Harkácsi István kalocsai érsek, ki egyházi jövedelmeit Avignonban élvezte, szintén meghalt,3

) és Vásári Miklós immár (1349) nem a zágrábi püspöki, hanem a kalocsai érseki széknek lett a jelöltje. A pápa választott kalocsai érseknek czímezi, de kinevező bullát a kalocsai érseki székre ez alkalomból nem ismerünk. Nyilván meg sem írták, ki sem adták, mert még ugyanazon 1349 év vége felé Telegdi Csanád halálával az esztergomi érseki szék is megüresedvén, VI. Kelemen pápa Avignonban 1350 januárius 11-én a nagy Csanád kis-öcscsét, Vásári Miklós »választott kalocsai érseket« nevezte ki esztergomi érsekké.4

) elő s egyúttal Vásári Miklós érsek helytartója. 1356-ban szepesi prépost lett, 1361 julius 31-én csanádi, 1373 febr. 23-án váradi püspöknek neveztetett; meghalt 1374 okt. 31-én. (Anjoukori Okmt. V. 523. 555. VI. 249—521. — Pirhalla : Szepesi prépostság, 54. — Rubel : Hierarchia.) ') U. o. anni VII. Pars. 3. fol. 210. s) Tkalcic : Monumenta ер. Zagrab. II. 7. 3) Fejér id. m. IX. I. 646. 1349. szept. 2. Colocense sede vacante. 4) Theiner : Monum. Hung. I. 775. — Ugy látszik, Miklós érsek még ekkor sem volt több al-szerpapnál. De-Jugée Vilmos cosmedini bíboros 1350 januárius 28-án Pelros János számára kéri a Vásári Mikló9 által élvezett zágrábi kanonoki javadalmat azon esetre, ha Miklós fölszenteltetnék. (Supplicationes Clementis VI. anni VIII. Pars 1. fol. 135.) Kelemen pápa 1350 május 23-án megengedte ugyan Miklósnak, hogy magát püspökké, a ki által akarja, fölszenteltesse (Theiner : Monum. Hung. I. 785.), de ő nem sietett élni az engedelemmel, minthogy a királyi jeles alakú levelek záradékaiban még 1350 október 30-án is csak megerősített esztergomi érseknek czímeztetik. (Fejér id. m. IX. 1. 763.)