Századok – 1902

TÁRCZA - Folyóiratok - Bács-Bodrog vármegyei történelmi társulat Évkönyve 586

586 tárcza. netéről angol olvasók számára, mely munkája 1853-ban jelent meg Londonban. The history of Hungary and the Magyars czímmel, képekkel illusztrálva. A munka a magyarok történetét a legrégibb időktől fogva a forradalom befejezéseig tárgyalja; az ezt követő »béke borzalmait« csak röviden érinti. Kívánjunk az elhunyt jóbarátnak csendes nyugodalmat! (K. L.) FOLYÓIRATOK. — A BÁCS-BODROGII VÁRMEGYEI TÖRTÉNELMI TÁRSULAT EVKÖNYVE. Szerkeszti Trencsény Károly titkár. 1901. XVIT. évf. 1 — 4. füzet. — A Bács-Bodrog vármegyei történelmi társulat tisztikara a mult esztendőben változásokon ment át. A többek között új elnököt és új titkárt kapott. A személyváltozás szerencsére nem járt hátránynyal ; az új titkár : Trencsény Károly, a 16 év óta kipróbált úton haladva, számra bár kevés, de annál lelkesebb munkatársaktól támogatva, a társulat Évkönyvének szokott színvonalát fentartani igyekezett. Tőle olvasunk a társulat volt elnökéről, Czirfusz Perenczről kegyeletes nekrologot, melynek keretében helyet szorított Bács-Bodrog vármegye művelődéstörténetének is abból a félszázadra terjedő időszakból, mely Czirfusznak mint bajai tanárnak, majd bajai tanítóképző-intézeti igazgatónak, végűi mint Bács-Bodrog vármegye tanfelügyelőjének nevével és sokoldalú működésével van összeforrva. Az irodalmilag működő tagok közül legtöbbször Roediger Lajos muzeum-őr és I). Gy. (Dudás Gyula) nevével találkozunk az Évkönyv füzeteiben. Roediger a zombori születésű Schweidel József 1848 49-iki vértanú honvéd-tábornok reliquiáit ismerteti, melyeket a hős veje, Balogh Sándor adományozott a társulat muzeumának. — Ugyanő közli az 1849 végén Josephstadtban várfogságra itélt politikai foglyok nem épen ismeretlen névsorát is büntetésük évszámával, úgy a mint azt a szintén fogva volt Pilaszánovics József 1848/49-iki vésztörvényszéki elnök összeírta. — A Szeghegyen feltárt lovas-sír rövid ismertetésén kívül különösen hasznos Roedigernek az a jegyzéke, melyet a vármegyében 1901 jun. 30-ig összeírt romokról, emlékszobrokról, ősrégészeti építményekről, temető helyekről és elpusztult falvak helyeiről állított össze, eredetileg a muzeumok és könyvtárak orsz. főfelügyelőségének felszólítására. — D. Gy. nagyon is vázlatos rajzot ad a Gutkeled és Csák nemzetségek Bács-Bodrog vármegyei szerepléséről. — Kálics Dömötör a Bács-megyei gör. kel. szerb Bogyán nevű kolostor eredetét kutatja, kapcsolatban a hozzá fűződő mondával, mely szerint a kolostort Bogdán szerb kereskedő alapította volna Mátyás király idejében, hálából azért, hogy az ottani forrás vizétől szeme világát visszanyerte. — Szintén az egyháztörténelem