Századok – 1902
Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - VI. bef. közl. 528
564 BLEYER JAKAB. BEHEIM MIHÁLY ÉLETE ÉS MŰVEI. hiteles értesítést kapott, hogy a szultán Magyarországot elkerülve, egész hatalmával Albániára csapott, hogy Skanderbégen bosszút vegyen.1 ) Ezzel szemben a pernsteini évirat2 ) arról tudósít, hogy a törökök ezen alkalommal megverték a magyarokat, és pedig mielőtt a Podjebrád küldötte segítő csapatok velők egyesülhettek volna. Ugy hiszem, ez a részlet nemcsak Beheim költeményében, hanem a Hunyadiak korának történetében is zavaros és tisztázatlau.3 ) »Ha istent és a vallást nem is tekintjük — folytatja Beheim — még sem volna szabad a keresztényeknek oly közömbösen szemlélni vésztőkét. Míg kicsiny a tűz, könnyen oltható, de ha elhatalmasodik, senki sem szállhat vele szembe. Sokan mondják balgaságukban, hogy nekik a török ép oly kedves mint a keresztény, mert senkit sem bánt, mindenkit nyugodtan enged vallása szerint élni. Ez hazug beszéd, mert a török Konstantinápolyban kétszázezernél több keresztényt sanyargat, fojtogat és öldös. Másutt is, a merre csak jár, mindennemű kegyetlenséget követ el a keresztényeken, a mit ember csak kieszelhet: karóba ház, megkövez, megnyúz, vízbe fullaszt, halálra hurczol, felnégyel, kerékbe tör, akaszt; férfit, asszonyt, gyermeket mint a barmot összefogdos, az idősebbeket agyonüti, a fiataloknak pedig munkában és gyalázatban halálukig kell sinlődniök. Azért rossztíl teszi, a ki azt hirdeti, hogy a török senkit sem háborgat vallásában. Ez badar beszéd, és a ki ilyet állít, az nem keresztény, mert az igaz kereszténynek minden erejével a török ellen kell küzdenie és mindenkor Istennek és az ő vallásának védelmére kelnie.« így végződik Beheim ezen költeménye ; az utolsó, melyben rólunk magyarokról szól, és az egyetlen, melyben nehéz küzdelmeinkről és a küzdelmek élén álló Hunyadi-sarjról méltánylattal és jóleső részvéttel emlékezik meg. Bűcsuszavának melegsége és a tanulság, melyet költeményeiből merítünk, kiengesztelnek igazságtalan támadásaival, megrendelésre terjesztett rágalmaival. Ellenséges viselkedését megbocsátjuk korlátolt világ- és emberismeretének, nyomasztó, de becsületes szegénységének. Nem önző czélokból volt igazságtalan, hanem jóhiszeműleg, egy szentnek tartott magasabb eszmény szolgálatában. BLEYER JAKAB. J) V. ö. Teleki id. m. III. к. 452—454. 1. és a kire Teleki tulajdonkép támaszkodik, Engel : Geschichte von Servien, 429. 1. г) Teleki id. m. III. к. 454. 1. 1. jegyz. és Pesina : Mars Moravicus, 757—758. 1. 8) Y. ö. ide vonatkozólag Dipl. Emi. Mátyás király korából, II. k. 17. és 45. 1.
