Századok – 1902
Értekezések - OLCHVÁRY ÖDÖN: A muhi csata - II. bef. közl. 505
a muhi csata. 523 sem tudták hová? »A katonák uraikra s az urak katonáikra találni nem valának képesek.« Oly nagy sereg (65,000 ember) kivonulása a táborból s harczhoz való fejlődése, rendes viszonyok között is huzamosb időt kívánt volna.1) Ha mindenki rendben és harczra kész állapotban tartja dandárát, mint' Kálmán herczeg, Ugrón érsek és a templomos mester, könnyebb lett volna a kibontakozás, s jól vagy rosszul, de becsülettel szállottak volna harczba. Sajnos azonban, jó Béla királyunk nem volt hadvezér s engedetlen népe az ősök dicsteljes harczmodorát és harcziasságát talán csak szájhagyományból ismerte. Az elkeseredő Ugrón dörgő szózatára többen, a kik felkészültek, fegyvert ragadva csatlakoztak a kivonult dandárokhoz. Ezek száma nem egynehány harczos, mint gondolnánk, de kétségkívül több ezer ember volt. Azonban a nagy sokaság készületlen állapotában tehetetlen bomlásnak indult. Nem voltak parancsnokok, kik a harczászati köteléket helyreállítani s a harczosokat férfias önvédelemre bírni tudták volna. A kivonult dandárok Kálmán herczeg, Ugrón érsek és a derék Jakab mester vezérlete alatt a híd és gázló irányában — tehát a merről a tatárok sokasága özönlött — vágtattak elő. A magyarok rohanása erélyes, hatalmas vala. Ugrón, a hősök hőse, csapatai élén karddal kezében a tatárok legsűrűbb soraira vetette magát s rettentő pusztítást vitt köztük véghez. A merre tört, a merre nyargalt, mint egy Jupiter villámmal kezében csapott le közéjük s mindenfelé megnyílt neki az út, zajongva kerülte s ész nélkül menekült előle a tatár. Kálmán herczeg és Jakab mester olasz-franczia vitézeivel, Ugronhoz méltóan »nagy romlást tesznek vala az ellenségben.« A tatárok az erélyes rohamot, a hősies viadalt kiállani nem bírták. Sokan hátrálva megfutamodtak. Ekkor Batu kivont karddal űzte vissza a futókat s az időközben átkelt friss csapatokat a magyarok ellen küldé. Nem lehet benne kétség, hogy a tatár hadak jelentékeny része már ezen harcz előtt megközelítette a tábort, s ott a hol hozzája fért, nyílzáporral árasztotta el. Csak így tudjuk érteni ') 1000 lovasnak négyes menet-oszlopból arczélre való fejlődéshez, ügetésben négy perczre van szüksége. Ha a táborból való kivonulás négy kijáraton át történt volna, a hadseregnek egy óránál több idő kell vala, hogy a szomszédos külterületen legyen. A harczalakzat felvételére, az akkori csatarend megalakítására, az összezsúfolt táborból, talán kétannyi idő is kevés lett volna. 36*
