Századok – 1902

TÁRCZA - Vegyes közlések - Czobor Béla előadása a pécsi őskeresztyén cubiculumról 489

TÁRCZA. 489 nére, nem említi a turkokat, holott pedig hadirendjök dicséretét itt is Mauriciusból (IT. 1.) vette át. A vizsgálódás eredménye az értekező szerint ez : Abból, hogy Leo a Mauricius avarjairól szóló adatokat látszólag a turkokra, voltaképen a bolgárokra alkalmazza, egyáltalában nem következik, hogy ama részletes adatok valóban illettek is a turkokra, s Leo taktikájának egyáltalában nincs helye a magyar történeti kútfők közt mindaddig, míg valakinek Leótól egészen független források alapján nem sikerűi bebizonyítani azt. hogy a Vl-ik századbeli avar népnek az összes többi skytha népe­kétől eltérő hadi szokásai a IX-ik századbeli magyarok szokásaival teljesen megegyezők voltak. Leo ugyanis minden hadi tapasztalat nélkül dolgozott, s egy-egy nép Mauricius-féle jellemzését más esetekben is minden aggodalom nélkül alkalmazza egészen külön­böző és későbben szerepelt népekre. Az értekezés egész terjedel­mében meg fog jelenni az Akadémia első osztályának kiadásában. A második osztály április 14-iki ülésén dr. Czobor Béla rendes tag tartott előadást » Ujabb felfedezések a pécsi őskeresz­tyén cubiculumban« czímmel. Ezen emlék, melyet 1780-ban a Szakmáry-féle ház lebontása alkalmával fedeztek fel, mindenben a 'Kóma őskeresztyén katakombáiban sűrűen előforduló cubiculumok­hoz hasonló. Nevezetessé főleg falképei teszik. Pelfedeztetése után nyomban Koller József ismertette színezett rézmetszet kíséretében »Prolegomena in históriám episeopatus Quinqueecclesiarum« cz. munkájában. Azután jó ideig nem törődtek vele, mígnem a mult század derekán (1856 és 1858) Eitelberger újra reá irányította a figyelmet. Hazai szaktudósaink közül Henszlmann Imre, először a bécsi Centralcommission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale közleményeiben (1863) németül, majd a Monumenta Hung. Archaeologica akadémiai kiadványban »Pécsnek régiségei« czim alatt (1873) magyarúl közölt beható tanulmányt róla. A német leírás révén jutott a ritka műemlék Európa-szerte a szakemberek tudomására. Henszlmann már 1863-ban tett javasla­tokat a cubiculum nedvesség által megrongált falképeinek meg­mentésére s azóta a műemlékek orsz. bizottsága is ismételten foglalkozott e nevezetes emlék állapotával. Legújabban Gróli István iparművészeti iskolai tanárt bízta meg azzal, hogy Czobor Béla felügyelete alatt a falkéjjekről a mai állapotot pontosan fel­tüntető színes felvételeket készítsen. Ez alkalommal történt, hogy a Kollernél. Eitelbergernél és Henszlmannál üreseknek jelzett falmezőkön eddig ismeretlen falkép-maradványok kerültek nap­fényre, melyekből — a mint azokat az értekezőnek meghatároznia sikerült — most már teljes magyarázata adható a pécsi cubiculum festményeinek. A mi a cubiculum korát illeti : a bejárattal szem­ben látható Krisztus-monogramul azt bizonyítja, hogy Nagy Kon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom