Századok – 1902

Történeti irodalom - Kršnjavi; Iso: Ein Nachwort zu den Studien über die Historia Salonitana. Ism. P. Gy. 480

történeti irodalom. 481 fosztásban láttam volna, mintha nem mondanám idézett czikkemben, a horvát Lucius szavait idézve,1) hogy »Kálmán a horvátokat Magyarország alattvalóinak tekinté«, de nem jogtalan alattvalóinak. Krsnjavi Izidor azon megjegyzésemre, hogy Huber Alfonz felfogása a magyar források elemeiről »nem kifogástalan«, Kaindl Bajmoudé pedig »nagyon is sok kifogás alá eső, sőt felette gyarló«, annyit említ, hogy én e dolgozatokat »sehr mit Unrecht« mondom »überaus oberfliichlich«-nek.2) Az ily ellenvetésre, mely csak állít, de nem bizonyít semmit : nem lehet, de nem is szükséges válaszolni. Különben is a magyar krónikák analysisébe •— ebbe az eléggé bonyolult kérdésbe — Horvátország elfoglalása kérdésénél per tangentem nem lehet, de nem is szükséges belebocsátkozni, mert az elfoglalás tényét a magyar emlékek nélkül is meg lehet állapítani. Szent László, egy újabban felfedezett levelében, melyet Krsnjavi Izidor felhoz, azt írja, hogy »Sclavoniam iam fere totam acquisivi« — »Majdnem egész Szlavóniát megszereztem.« Ez a megszerzés módját: erővel-e? vagy békés úton? el nem dönti s legfeljebb annyiban fontos ebben a kérdésben, hogy megerősíti a Krsnjavi által annyira perhorreskált, hitelre nem méltónak deciaráit spalatói esperes elbeszélését, hogy László nem foglalta el egész Szlavóniát vagy Horvátországot. Hivatkozik még Krsnjavi Izidor Kálmán király szövetséglevelére a velenczei dogéval, a melyben örökösödési jogát hangsúlyozza; de ebben az okiratban »Erbrecht«jéről szó sincs, s különben sem volna az »Erbrecht« ellentétben a fegyveres elfoglalással. Igazán sajátságos, a mit Krsnjavi Kézai, de részben többi krónikáink tudósítása elleu, a legyőzött Péter horvát királyról felhoz. Későbbi betoldást emleget, mert : »Der Zusatz »Sedes enim hujus regis in Tenen erat civitate« deutet auf eine Zeit hin, in der die alte Veste Knin viel genannt wurde und ein aktuelles Interesse erregte«, s ezt az időt az 1344 és következő években találja, mikor Nagy Lajos e várért háborút viselt.3) A tinnini adatot eddig mint Kézai jólértesültségének jelét szoktuk tekinteni, mert tudtuk, hogy e város volt Horvátország egyházi és világi kormányzatának székhelye, oda felebbeztek a megyei bíróságoktól az al-bán törvényszékéhez, s ott, mint 1376-ban írják: »jura Croatorum communiter redduntur«,4) — s most egy horvát író szájából kell hallanunk, hogy Knin jelentőségét csak holmi Nagy Lajos-kori háborúskodásnak köszöni, pedig — s ez még ') SzázacloTc, 1901. 933. 1. 2) Századok id. h. 927. 1. Vjestnik id. h. 102. 1. s) Vjestnik id. h. 102. 1. *) Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog, 132. II. 8.