Századok – 1902

Történeti irodalom - Acsay Ferencz: A győri kath. főgymnasium története; 1626–1900. Ism. Fináczy Ernő 464

történeti irodalom. 465 adata tehát lényegesen kiegészítené a jogtudomány hazai történetét.1

) Ugyanezen a lapon nyilvánvaló tévedés (vagy sajtóhiba) az az állítás, hogy Mária Terézia 1769-ben királyivá tette a győri akadémiát. Nem egészen szabatos kifejezés továbbá, hogy a jezsuiták Kassán mindig »akadémia« alapítására törekedtek. A kassai főiskola a jezsuita korszakban nem akadémia, hanem egyetem volt a szokásos egyetemi kiváltságokkal; a budapesti egyetemi könyvtárban őrzött évkönyvek írói is rendszerint »Üniversitas Nostra«-ról beszélnek. (Nyomtatványokban is előfordul.) — A 212-ik lapon azt olvassuk, hogy a Ratio Educations a decuriókat eltörölte, a mi nem felel meg a tényállásnak s a Ratio 431 és köv. lapjain olvasható fejtegetéseknek. Egyébiránt maga a szerző utóbb (a 274-ik lapon) előbbi állításával ellenkezően elmondja, hogy a Ratio Educationis ismerte a decuriók intézményét. — A 291-ik lapon tévesen állítja a szerző, hogy a győri árvaházat Mária Terézia eredetileg Pozsonyban alapította meg ; tényleg nem Pozsonyban, hanem a Pozsony megyei Talloson alakult meg ez a királyi árvaház 1763-ban, innen 1780-ban Szempczre került, s csak 1786-ban Pozsonyba. — A 194-ik lapon a Rat. Ed. által alkotott tagolás ismertetése nem pontos. Nem felel meg a tényeknek, hogy a gymnasiumok rendesen teljesek voltak. Az 1779/80-iki tanévben pl. Magyar-Ovárt, Nagybányán, Szatmárt, Zsolnán, Gyöngyösön, Szakolczán, Breznóbányán, Korponán, Rózsahegyen. Szentannán, Tokajban, Szentgyörgyön, Ujhelyen, Miskolczon, Keszthelyen, Körmöczbányán stb. csak három osztályt találunk. A három osztályú latin iskolának nem gymnasium, hanem »grammatikai iskola« volt a hivatalos neve. Természetes, hogy ilyen és más apróbb hiányok, pl. a 217. lapon Kollár Adám helyett Kollár Ferencz, a 250. lapon Vajay helyett Yay főigazgató, a 227. lapon Chompre helyett Chombre stb. nem csökkentik a munka értékét, mely különösen az adatok gazdagságában rejlik. Ezen adatok nemcsak szorosan vett paedagogiai vagy tanügyi tekintetben érdekesek, hanem általában ') Ugy sejtem azonban, hogy itt tévedésnek kell fenforogni. Alighanem természetjogról, mint az ethika kiegészítő részéről van csak szó. Ezt bizonyítja Németh Ambrus »A győri tudomány-akadémia története« czímű műve I. részének 7. lapján olvasható adat : »1754-ben megkezdik a természetjog tanítását.« Nem jogi tárgyról, hanem philosophiai studiumról van itt szó, és pedig jogbölcseletről. A természetjognak, mint az ethika részének szerepére vonatkozólag v. ö. »A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában« cz. művem I. köt. 100. és 154. lapjait ; ugyanezen mű 202. lapján a protestáns nagy iskolákban tanított természetjog részletes anyaga is olvasható.