Századok – 1902
Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - I. közl. 21
40 BLEYER JAKAB. jó, felfogásuk gyors, emiékezetök és belátásuk nagy. Beszédjük legyen komoly és mindig öszhangzásban szívökkel. Legyenek erkölcsösek és jóságos lelkűek, ne legyenek szertelenek és tudjanak hallgatni. Evésben-ivásban tartsanak mértéket és főleg ne legyenek paráznák. Modoruk legyen tinóm és előkelő, legyenek szilárd jelleműek, mindenha hazájok és urok javát és dicsőségét keresők, és gondolják meg, hogy bár a természet mindnyájunkat egyformán meztelenül szült, isten kegyelnie az egyiket mégis a másik fölé helyezi, a más világon azonban érdemünk szerint jutalmaz meg bennünket. A fejedelem tanácsa egyformán gazdag és szegény emberekből álljon, mindegyikök legyen férfias bátorságú, állhatatos ; igyekezzék jó tanácscsal szolgálni, legyen róla tudomása, mennyi urának évi jövedelme, mit költhet el, hogy méltóságán csorba ne essék; legyen gondja, hogy a kincstárba évenkint ne csak annyi folyjon be, a mennyi az udvartartáshoz épen szükséges, hordozza mindig és mindenütt ura országának érdekeit szóval és tettel. A király mindenkinek a panaszát hallgassa meg, a szomorút és elhagyatottat vigasztalja, a garázdákat büntesse meg szigorúan. Yálaszszon országából huszonnégy férfiat, kik jó tanácscsal tudnak szolgálni ; ez legyen a »külső tanács.« Aztán válaszszon tizenkét hatalmas urat, a kikkel a huszonnégyek ajánlatait tárgyalja; ez a »valóságos tanács.« A király ezeknek tanácsát hallgassa meg, a nélkül, hogy a maga akaratát előttük kinyilvánítaná. Aztán válaszszon három hatalmas urat, kik a föntebb elősorolt tulajdonságokkal vannak felruházva. Ezzel a három úrral külön üljön tanácsot, a hol lelkiismeretesen meghányják-vessék, hogy követendők-e az ajánlatok, vagy nem ? Ezt a hármat a király nagy becsületben tartsa és szeretetébe fogadja; tudtuk nélkül semmi jelentékenyebb dologba ne fogjon ; aztán nekik magoknak is legyen annyi hatalmuk, hogy a királyt tettel is megsegíthessék annak kivitelében, mit szóval tanácsoltak. Arra is legyen a királynak gondja, hogy kellő fegyveres erőre tegyen szert. Igen mohó a világon a birtokszomj, a király nem védheti meg fegyveres hatalom nélkül országát. Gyűjtsön kellő számban ügyes legényeket, mindegyiket jutalmazza érdeme szerint ; ily módon megnyeri szivüket, hogy hűséggel szolgálják. Gondolja meg, hogy a veszély pillanatában ezek védik meg őt életökkel és vérökkel a trónon. Becsülje és szeresse őket, akkor majd azok is megszeretik. Ha a fejedelem ezen elvek szerint uralkodik, bátran bízhatik benne, hogy törekvéseit mindenben siker fogja kisérni, a nélkül, hogy testének vagy lelkének kárát vallaná.« Költeményét Beheim ekként fejezi be :
