Századok – 1902

Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - V. közl. 444

454 bleyer jakab. ről távozni, mielőtt vége lett volna. Midőn pedig vége volt, lakására ment. Alig ért azonban szobája ajtajához, sietve közeledett a gyilkos az ő fölfegyverkezett szolgáival és benyomult Czillei lakásába. Midőn a főúr látta, hogy élete veszélyben forog, nagy szorongattatásában hősi védelemre készült. Kardját kivonta, és bár sokan voltak a magyarok, mégis hármat közülök megsebesített, mindenekelőtt a gyilkost (t. i. Hunyadi Lászlót), úgy hogy nyomát élete végéig viselte homlokán. Bár jobban eltalálta volna! — kiált föl a költő. — Yégűl mégis halálos sebet kapott, a mi nem is csoda; a magyarok rárohantak, nagy nehezen leteperték és agyonütötték. Hívei közül ketten hallották a zajt : »graf Gregor der von carva und auch iung Kepler.« Segítségére siettek uroknak, de ekkora tömeggel szemben hiába védekeztek. A gróf egyet ugyan megsebesített közűlök, Kepler is, bár csak tizenhat éves volt, férfihoz méltóan viselkedett, azonban saját életöket is csak nagy nehezen tudták megmenteni. A fiatal Kepler két ujján sebesült meg.« így adja elő Beheim ezt a nevezetes és következményeiben szinte korszakosan fontos eseményt. Tudósításának legtöbb részletét a többi forrás is megerősíti ; így pl. hogy Hunyadi Czilleit miséről hivatta magához, a czillei krónika,1) az osztrák névtelen krónika,2

) Birk Ernő közlése 3) és Ebendorfer Tamás 4

) is hasonlóan adják elő. Azt az embert, kivel Hunyadi Czilleit magához kérette, a névtelen osztrák krónika 5

) és Birk közlése 6) szerint Lambergernek hívták, a kivel már föntebb találkoztunk. Az említett források azonban, valamint Aeneas Sylvius 7) és Unrest Jakab,8) abban ellentmondanak Beheimnak, hogy Hunyadi ment el Czillei lakására; szerintök épen megfordítva történt. Beheim előadásával ebben a tekintetben egyeznek Thuróczi9

) és Arenpeck,1

0

) de egészen más szándékot tulajdonítanak Hunyadinak.1

1

) A végzetes összetűzés közvetlen előzményeit, valamint lefolyását azután úgyszólván minden forrás másképen adja elő. Még a legtekintélyesebb egykorú író, a ') Krones id. kiad. 124. 1. a) Senckenberg id. kiad. 20—21. 1. ') Id. közi. 251. 1. 4) Pez : Scriptores rer. Austr. П. k. 881. 1. 5) Senckenberg kiad. 20. 1. «) Id. közi. 251. 1. ') Hist. Bohemica (bázeli kiadás), 139. 1. Hahn : Collectio Mon. vet. et rec. I. k. 545—546. 1. s) Id. kiad. 276. 1. 10

) Pez: Scriptores rer. Austr. I. k. 1266. 1. JI

) L. különben erre nézve a források összeállítását Teleki id. m. И. к. 472. 1. 2. jegyz.