Századok – 1902

Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - V. közl. 444

beheim mihály élete és müvei. 46 1 maga is futásnak eredt. A keresztények utána iramodtak és hihetetlen kárt okoztak neki. Ezt a győzelmet a keresztények egyedül Krisztusnak köszönhetik, mert hiszen ők gyönge és sze­gény emberek voltak, kikre azonfölül egyenkint száz török jutott. Isten az övéit soha cserben nem hagyja, zsidó népe is az ő segítségével szabadult meg Mózes és Áron vezérlete alatt Fáraótól. Bizony ha megtennők, a mit Isten tőlünk köve­tel, ő is teljesítené a mi kérelmünket, mint ezt Fejérvárnál megmutatta, mert hiszen több az isteni kegyelem az új, mint az ó-szövetségben. A keresztények rengeteg zsákmányt ejtettek aranyban, ezüstben, bársonyban, selyemben ; a törökök elhagy­ták ágyúikat, hajító gépeiket, mozsaraikat és minden hadi fölszerelésöket.« Azt hiszem, hogy Beheim leírásából nyilván következik, a mit föntebb mondottam; különben ezzel a rosszakaratú czél­zatossággal alább is még többször találkozunk. Mindaz, a mit költeményünk az ostromról és ennek visszaveréséről mond, néhány inkább csak színező részlettől eltekintve, megtalálható a többi forrásokban is, különösen a nürnbergi keresztesek emlí­tett jelentésében, Tagliocozzonál, Aeneas Sylviusnál, Thuróczinál, Bonfininál, Banzanusnál, a török íróknál stb. Ezután következik a költeménynek történeti szempont­ból legjelentékenyebb része, melyben Beheim mint szemtanú tudósít : »Ebben az időben a pápa elküldte követét minden keresz­tény országba, hogy a népeket a török ellen háborúra buz­dítsa. Sok ezer ember vette fel a keresztet, nem a nemesek, hanem a parasztok és kézművesek közül. Ezek László király­hoz vonultak Magyarországba, ki barátságosan fogadta őket.« A pápai követ nevét költőnk nem mondja meg, de világos, hogy Carvajal János bíborosra gondol, kit III. Calixtus 1455 szeptember havában küldött mint teljes hatalommal felruhá­zott legátusát Német, Magyar, Lengyelországba és a törö­köknek alávetett tartományokba, hogy keresztes hadjáratot hir­dessen.1) Működésének nagy része van a nándorfejérvári győ­zelem dicsőségében, és a mit a költő föntebb mond, azt inkább a belgrádi diadal leírása előtt kellett volna előadnia, mert a keresztesek legnagyobb része, kik a legátus buzgó agitálására kerekedtek fel a török ellen, részt vettek a belgrádi harczokban, és már csak a késedelmes utócsapatok, leginkább Németország­ból, csatlakoztak az aug. végén induló királyhoz. Ezután költe­') Fraknói : Carvajal János bibornok magyarországi követségei, Akad. ért. 1889. 24. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom