Századok – 1902
Értekezések - OLCHVÁRY ÖDÖN: A muhi csata - II. 412
A MUHI CSATA. 425 csatlakozott Batu főseregéhez, mely a Hernád, Sajó és Tisza vize által határolt erdős területen, arczban és szárnyain természetes akadályok által biztosítva, táborozott. A hidat mongol csapatok tartották megszállva. Seibán a magyar hadak létszámát nagyobbra becsülte a tatár hadak létszámánál s ez értelemben tett jelentést Batukhánnak.1) Ha a keleti történetíró ezen följegyzésében nem kételkedünk is, — tudjuk azt, hogy semmi sem könnyebb, mint a hírszerzésnél az ellenséges haderők földerítésében tévedni. A menetelő hadoszlop (esetleg hadoszlopok) mélysége több mérföldre terjedhetett. Seibán csapatai láthatták nagyjából, messziről a mély oszlopokat, vagy a harczalakzatban menetelő tömegeket, melyek többet, nagyobbat mutattak az apró tatáilovak és lovasaik hadsorainál ;2 ) — láthatták közben és meszszire a szekerek lánczolatát a vonatot biztosító csapatok által körülvéve, s talán vonat és csapat közt alig tehettek különbséget; ezért nem lehetetlen, hogy Seibán többet jelentett a valóságnál. Batu szerte portyázó csapatait a magyar hadak előnyomulása hírére összevonta. A magyar sereg Vatta község táján a pest-miskolczi útról a szerencsi útra kanyarodott s Ernődön és Hejő-Keresztúron át vonult a muhi pusztára, s miután a Sajó hídjánál felállított mongol csapatokat a folyón átszorította, a Szakáld, Hejő-Keresztúr és Poga közt elterülő hullámos rónán, az egykori Muhi város szomszédságában, a muhi pusztán táborba szállott. A király meghagyásából Рок Móricz fia Móricz vakmerően kiment és hírt hozott a tatárok állásáról.8) »A tatárok egész tömege túl a vízen, rejtett helyeken, sűrii erdőkben táborozott, miért is a magyarok őket nem ') D'Ohsson id. m. II. 620. 1. »Schiban revint au bout d'une semain, annonçant que l'ennemi avait des forces supérieures.« s) Olv. a tatárok harczmûvészetét Hayton leírása után e dolgozatunk elején. 3) Fejér: Cod. Dipl. IV. 1. 405., 1. — »Mi őt a tatárok betörése alkalmával az ellenség tábora s erejének kipuhatolására küldöttük ki ; ezen feladatát becsülettel végrehajtá, szolgálata közben hősies elszántságot tanusíta s a halálos veszedelmet csak alig volt képes elkerülni.« — Hogy Pest környékén mi van, azt tudták, látták a magyarok, különben nem tört volna ki Ugrón és utána Frigyes. Az összecsapás Bákoson szintén megadta a felvilágosítást. De nem tudták, mi van túl a Sajón, a Tisza és a Hernád közt ; azért is kétségtelen, hogy Móricz nem a pesti, hanem a Sajó-melléki mongol tábort kémlelte ki.
