Századok – 1902

Értekezések - OLCHVÁRY ÖDÖN: A muhi csata - II. 412

424 OLCHVÁRY ÖDÖN. László ispán, mint utóbb látni fogjuk, a csata lefolyása után érkezett dandárával a harcztérre.1

) Ugrón s a nagy többség sürgetésére a 'magyar hadak márczius harmadik tizedében a király vezérlete alatt a pestmiskolczi vonalon útra keltek. Minthogy a csapatok még folyvást érkezőben valának, a sereg lassan nyomult előre, nyomában a poggyász és a sátorszállító szekerek hosszú vonatával. Seibán hadosztálya még Pest környékén megkezdte a hátrálást, a tatárok harczmodora szerint »nyilakat lövöldözve sebes nyargalvást« vonulván vissza a magyar sereg előtt. Rákoson egy összecsapás történt. Ebből láthatták a magyarok, hogy kisebb haderő áll velők szemben. A tatárok a magyar sereggel folytonos érintkezést tartva, a derékhad állására, a Sajóhoz vonultak vissza.2

) Pesttől a Sajóig — a muhi pusztáig s az egykori Muhi városig — a távolság kerekszámban 170 km. Naponkint 21—25 km. közönséges menetet számítva, a magyar sereg 8—9 menet után, egy-két pihenő napot is beleértve, a Sajó folyóhoz érkezett. Seibán Ónod és Hidvég közt — hol azon időben egy szilárdabb szerkezetű lábas híd állott — kelt át a folyón s ') Szabó Károly : Rogerius mester Siralmas éneke, XXVI—XXX. fej. Pauler Gyula : A m. nemzet története az Árpád-házi királyok alatt, II. XXIV. fej. 203 és köv. 11. 2) Pauler Gyula szerint (id. m. 203. 1.) a magyar sereg 1241 márczius 23-ika táján Heves és Borsod megyéken át követte a hátráló mongol csapatokat. — Alai-Eddin a Tarikh Dzsihan Kushaiban (D'Ohsson id. m. II. 620. 1.) mondja, hogy Seibán egy hét múlva tért vissza Batuhoz azon hírrel, hogy az ellenség túlnyomó eró'vel rendelkezik. Most az a kérdés, mikortól számítják a hét kezdetét ? márczius 12-től vagy 15-től? Előbbi esetben márczius 19-én, utóbbi esetben 23-án útban lett volna a magyar sereg is. (Márczius 23-tól április 11-ig 20 nap, Pesttől a Sajóig s táborozás a muhi pusztán.) Ezen számításunkban megakaszt azon körülmény, hogy Seibán már márcz. 23-án, vagy még azelőtt, megszakította volna összeköttetését a magyarokkal ; de ez katonai szempontból fel nem tételezhető a mongol lovas hadakról ; továbbá tudjuk azt, hogy Seibán hadosztálya a magyarok nyomása alatt kelt át a Sajó hídján Muhi közelében, a miből következtethető, hogy folytonos érintkezésben állott a magyarokkal. Végre 7 nap alatt 65,000 embert összehozni bajosan lehetett; 14 nap alatt könnyebb volt. Stralcosch-Grassmann szerint (id. m. 76. 1.) Béla király körülbelül április 6-án indult Pestről. Ez esetben április 11-ig 6 nap alatt naponta 28 kilométert menetelt volna a sereg. Ez a menet ugyan nincs túlhajtva ; de mert tudjuk, hogy a király lassan nyomult elő s Bogerius szerint egynél több éjet töltött a muhi táborban, ezen számítással sem tudunk egyetérteni ; valószínűnek tartjuk azonban, hogy a magyar sereg márczius utolján (nincs kizárva, hogy április elején) indult el Pestről.