Századok – 1902

Értekezések - OLCHVÁRY ÖDÖN: A muhi csata - II. 412

A MUHI CSATA. 421 és Palota felé *) egy mocsaras talajon könnyen átkelének, ellenben a nyomukban vágtató Ugrón és csapata a nehezebb lovakkal és fegyverzettel a mocsárban elakadt. Erre a tatárok visszatértek s ezeket körülvéve, nyilaikkal leöldösték. Az érsek csak ötödmagával tudott menekülni. E vállalat jellemző fényt vet a magyar hadsereg fegyelmére.2

) A király nem küldött segítséget Ugronnak. Talán nem is tudta, mi történt vele. De ez »elbizakodott emberek szokása szerint, saját botlásáért mást tett felelőssé«, kitört a király ellen, hogy a bajban nem segített rajta. Ez az eset is jellemzi a viszonyt, mely a király mint hadúr s egyik alvezére közt fennállott. Béla a hadak gyülekezését várta Pesten, midőn Erigyes osztrák herczeg a király kérelmére megjött. Frigyes márczius 11-én Passauban tartózkodott.3

) Azonban a tatárok hadműveletei Lengyelországban s Batu-khán betörésének híre valószínűvé teszik, hogy a herczeg tartományainak nyugati határa felé sietett, s föltehető, hogy márczius harmadik tizedében mái-Pesten volt. De segélyhadakat nem hozott magával. Az akkori védelmi szervezet mellett oly rövid idő alatt talán nem is hozhatott. Tény az, hogy fegyvert is Magyarországon szerzett magának s néhány a városig kalandozó tatáron ejtett bravúrral be is fejezte a szövetséges fél hadi vállalatát, izgága megjelenésével csak bajt okozván az amúgy is népszerűtlen királynak. Szinte csodálatos, és csakis a rendkívül súlyos helyzetben találjuk magyarázatát annak, hogy Béla egyik legnagyobb ellenségéhez, a jellemben oly gyarló szomszédjához fordult segedelemért. Ez is a tizenkettedik órában történt. Frigyes még Pesten volt, midőn a fölizgatott nép a gyanúsított Kötényt, a kunok fejedelmét lakásán megrohanta s családjával együtt felkonczolta. Némelyek szerint ebben része volt az osztrák berezegnek is. Az események váratlanúl és rohamosan jöttek. A király ') Salamon Ferencz: Budapest története, II. 162. 1. Б helyet Mailáth (Geschichte der Magyaren, I. 195. 1.) Soroksár környékére teszi. 2) Ugrón a keresztes háborúban szerzett jó hírnevére büszke lévén, daczolni mert a királylyal. Rosty Zsigmond : A tatárjárás történelme, 60. 1. 3) Wolf szerint (id. m. 291. 1.) Frigyes a király levelét csak márczius 25-én kaphatta meg s április 10-ike előtt aligha érkezhetett Pestre. E számítást azonban tévesnek tartjuk, mert az — átlagosan — 500 km. tutat Budapest-Bécs-Ujhely-Welsen át Passauig a futár 7 nap alatt megtehette. Ha márczius 15-én indult Budáról, 21-éü már Passauban lehetett. Adjunk hozzá Erigyesnek 10 napi kényelmes utazást s kitetszik, hogy márczius végén a herczeg Pestre érkezhetett. SZÁZADOK. 1902. Y. FÜZET. 29