Századok – 1902

Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - I. közl. 21

34 BLEYER JAKAB. dűl az ő dicsőítését czélozták. Bár Aeneas Sylvius érdeklődött nevelése iránt, V. Lászlónak mégis kevés érzéke volt a fellendülő humanismus iránt,1) fiatal koránál és műveltségénél fogva is inkább a hegedősök naiv fölfogásű és vaskos tartalmú művészetében talált gyönyörűséget. A magyar trónon utóda. Hunyadi Mátyás már a humanismus typikus gyermeke volt, ki nem ósdi hegedősökkel, hanem humanistákkal vétette magát körűi és alkalomadtán visszautasította a német dalos hizelgéseit; melyek finomult ízlését sértették.2

) A király és költő között való érintkezési módnak jellemző példája egy költemény, melynek czíine : Dieses getiht sagt von dreien rosen, die gab mir mein herr köng Lasslaw and sprach, ich solt im ein getiht do von machen.3) Beheim a királytól kapott három rózsa jelentőségét a maga módja szerint a következőképen magyarázza : »Egy rózsaszáron három rózsa nőtt. Történt, hogy egy hajadon, ki még jegyben nem járt, bolyongás közben rájuk akadt egy zöld mezőn és letépte őket. Azután koszorúba kötötte és a menyasszonyi tánczban valamennyi hajadon fölé magasztaltatott. A három rózsa egy száron a szentháromságot, az atyát, a fiút és a szent lelket jelenti. Mária, a gyöngéd szűz, leszakasztotta a rózsákat és a koszorút majd negyven hétig sértetlenül viselte. Isten emberré lett és Mária mégis szűz maradt a szülés előtt és után. Gyümölcse megszabadított bennünket minden gyötrelemtől, mely Adárn bukásával ránk szakadt.« 4) Nyakatekert magyarázatát a költő önelégülten így végzi : hör. grossmelitiger kingk. daz liedlein ich dir singk. daz han ich schon getihtet. die rosen auszgerihtet deiner grossmehtigkeit. De a király nemcsak ilyen ártatlan thémákat adott Beheimnak. hanem minden valószínűség szerint az ő akarata-J) Pór Antal: Aeneas Sylvius, II. Pius pápa. 1880. 135. 1. •) Csánki: Mátyás király udvara. (Századok, 1883. évf. 552. 1.) A Galeottitól említett (Barna S. magy. kiad. 40—41. 1.) német dalos éneke tartalomra és formára, a mint Galeotti leírja, egészen közel áll Beheim költészetéhez ; a dalos azonban még sem lehetett Beheim, és pedig több, itt bővebben ki nem fejthető okból. 3) Közölve Ph. Wackernagel : Das deutsche Kirchenlied, II. к. 682. 1. 4) Idéző jel között nem adom a költemények szószerinti fordítását, hanem rendszerint csak kivonatát : szószerinti hűségre csak a fontosabb részleteknél törekedtem ; egyrészt azért, mert igen sok helyet foglalna el, másrészt meg mert stiláris szempontból teljesen élvezhetetlen volna.