Századok – 1902

TÁRCZA - Folyóiratok - Erdélyi Muzeum 398

398 TÁRCZA. latin nyelvben kevésbbé jártasak (t. i. kevésbbé jártas magyarok) is használhassák. A nyomandó példányok korlátolt számban fognak készülni ; a kiadók fölkérik tehát az érdeklődőket, hogy megrendeléseiket legkésőbb a f. évi május-hó 15-ig küldjék be a M. Tud. Akadémia könyvkiadó-hivatalához. Egy példány ára 12 korona. A kiadvány október 1-én fog megjelenni. Örömmel várjuk s a legmelegebben ajánljuk olvasóink figyelmébe a nagybecsű kútfő új kiadását, mely minden bizonynyal a tudomány mai színvonalán álló editio fog lenni ; csak azt nem tudjuk, hogy ha a korlátolt példány-szám — adja Isten — itthon el talál fogyni, mit adnak akkor a t. kiadók a külföldi tudományos világnak, melynek érdekeit oly nagyon a szivükön látszanak viselni ! Avagy talán latin nyelven is kibocsátották az aláirásra hívó levelet ? A mi nézetünk az, hogy ne fájjon nekünk a külföldi tudósok feje. E pontban teljességgel a Honfoglalás Kútfőinek. szerkesztőjével értünk egyet, midőn kimondja, hogy a magyar nemzet ezeréves ittlakás és küzdés után kivívta magának a világ népeivel szemben azt a jogot, hogy a maga nyelvén szólhasson hozzájok, s azt hiszszük, ezzel a joggal a Yáradi Regestrum érdemes kiadói is bátran élhettek volna ; ha pedig mindenáron kedvében akarnak járni a külföldnek, legalább csinálják megfordítva a dolgot : szerkeszszék meg a kiadványt magyarul, és közöljék latinul is, a mi mondani valójuk van. Nem lehetünk eléggé féltékenyek arra, hogy irodalmunknak magyar nemzeti jellegét minden körülmények közt megőrizzük. FOLYÓIRATOK. — ERDÉLYI MUZEUM. XVIII. köt. 1901. 8 — 10. füzet. — A nyolczadik füzetben kezdődik s a tizedikben ér befejezést Szádeczky Béla nagyobb tanulmánya, melynek tárgya : Erdély visszacsatolásának története a bécsi hadjárattól a gubernium kezdetéig. Abból indúl ki, hogy ha históriai eseményekhez akarjuk fűzni az erdélyi fejedelemség önálló életének kezdő és végző pontjait, úgy azt mondhatjuk, hogy Erdély Budavára elfoglalásával született és annak visszavételével szűnt meg, vagyis az erdélyi önálló fejedelemségnek mint politikai szükségnek Magyarország történetében, ez a két fontos esemény jelöli határát. — Szádeczky tanulmányát követik (8. füz.) Wesselényi levelei Kazinczy Gáborhoz, mely czím alatt Wesselényi Miklósnak a borsod-miskolczi muzeumban őrzött hét levelét közli a szerkesztő. Ujabban mindinkább Wesselényi felé fordúl a kutatók figyelme s mindinkább kezdik méltatni azt a szerepet, mely neki a forradalmi eszmék előkészítése és irányítása által jutott osztályrészül. Csak