Századok – 1902

TÁRCZA - Külföldi történeti kútfők az Akadémiában 389

TÁRCZA . 389 mári békének azt a pontját, melyben a király megígéri, hogy szentül fentartja Magyarország szabadságát és törvényeit ? És végűi, a mi a magyar nemzetiségek viszonyát illeti Rákóczi felkeléséhez : Lefaivre úrnak jó lesz megtanulnia, hogy a tótok és ruthének nem a császáriak táborában küzdöttek s hogy azok az oláh harczok a magyarok ellen, melyekben az ő franczia szivének oly nagy gyönyörűsége telik, nem Rákóczi idejében zajlottak le, hanem jóval később. Lefaivre úrnak nagyon fáj az, hogy a Habsburgok a dualismus következtében tizenkét millió nem magyar alattvalót szolgáltattak ki a magyarok uralmának. Akárhonnan veszi jőlértesült diplomatánk ezt a tizenkét milliót, e tanulmányában csak azt bizonyította be, hogy nem született történetírónak. A ki pártszenvedélyből tényeket ferdít, vagy hallgatással mellőzi a felfogásához nem illő események egész sorát, az lehet ügyes munkatársa valamely pártlapnak, de történetírónak nem való. Pedig most jelent meg a szerzőtől »Les magyars pendant la domination ottomane en Hongrie, 1526 —1722« czímmel egy két kötetes munka a török hódoltság koráról. Vájjon mi lehet abban? A. D. KÜLFÖLDI TÖRTÉNETI KÚTEŐK AZ AKADÉMIÁBAN. Említettük már annak idején, hogy a belügy-minisztérium az 1900 évi költségvetésbe az Országos Levéltár tétele alatt 2000 koronát vett fel, mint 'azontúl évenkint ismétlődő összeget, hogy abból oly történeti kútfő-gyűjtemény állíttassák össze, mely az összes eddig megjelent s jövőben megjelenő külföldi kútfőkiadásokat magába foglalja, s így alkalmat nyújtson a magyar történetkutatónak arra, hogy a világ összes e nemű kiadványaival megismerkedhessék. Nem szükséges bővebben fejtegetni, mily haszon háramlik majd ebből a maga nemében — ha teljes lesz, úgyszólván páratlan gyűjteményből a magyar tudományosságra. A költségvetés indokolásában igen szépen ki volt fejtve, hogy az Országos Levéltárnak féladata nemcsak az ország iratainak gyűjtése, fentartása, hanem a hazai mult felderítésének előmozdítása is ; erre pedig nem nélkülözhetők a különféle külföldi (német, olasz, franczia, angol, spanyol, svéd, cseh, lengyel, orosz stb.) kútfő-gyüjtemények. melyek részint közvetetlenűl, a mennyiben egyenesen ránk vonatkozó adatokat tartalmaznak, — részint közvetve, a mennyiben analog viszonyokat derítenek fel, nyújtanak felvilágosítást mul-SZÁZADOK. 1902. I.V. FÜZET. 27