Századok – 1902

Történeti irodalom - Kollányi Ferencz: A veszprémi püspök királyné-koronázási jogának története. Ism. Ferdinandy Gejza 370

372 TÖRTÉNETI IRODALOM. 372 püspök, lianem más főpap viselte, annak — mint a szerző kimutatja — személyes okai voltak. A szerző által megvilágított történelmi adatokból a következő közjogi elvek fennállását lehet megállapítani : 1. Azon kérdésben, hogy a koronázásnál mely magyar főpapok végezzék az egyházi szertartást, a királyok a római curia illetékességét nem vonták kétségbe, s az országgyűlés az egyházi szertartások kérdésébe nem avatkozott. 2. Maga a koronázás, vagyis az, hogy valaki a szent koronával megkoronáztassák, az országnak, a királyné megkoronázása pedig ezen kívül a királyi férjnek akaratától is függött, s ez a jelentése annak a kifejezésnek, hogy az országgyűlés leoronáz. 3. A királynét nem illetvén az impérium, az ő megkoronázásánál nem a primás, mint az ország első főpapja s a király és ország kanczellárja, hanem a királyné kanczellárja játszotta a főszerepet. 4. A királyné nem csupán férje méltóságának volt részese, s neki nemcsak mint ilyennek volt külön udvartartása, hanem egyúttal közjogi állást is foglalt el, ki mint királyné, férjével az országlás gondjaiban is osztozott,1) joghatóságot is gyakorolt, az özvegy királyné olykor a kiskorú királynak gyámja volt, országgyűlést is hívott össze, s erre való tekintettel a szent koronával való megkoronázását kivánta a nemzet, sőt volt idő, mikor a királyné a királylyal együtt a nemesek jogainak biztosítására esküt is tett. A harmadik fejezet 49 lapon át a királyné-koronázásnak a mohácsi vész utáni történetét tárgyalja. A szerző kimutatja, hogy I. Ferdinánd nejének Annának megkoronázásánál történt először, hogy a királyné fejére a koronázáskor nem a szent korona, hanem a házi korona illesztetett, s hogy azon szokás, mely szerint a szent korona az esztergomi érsek által a királynénak csak a jobb vállához illesztetik s a házi koronával a királynét a veszprémi püspök koronázza meg : Miksa nejének Máriának 1563 szept. 9-én történt koronázásával veszi kezdetét. J) A királyné jogállását a mohácsi vész előtt, kifejti Czirálcy : Conspectus iuris publ. Eegni Hung. I. 124. — A királynék közjogi szereplésére vallanak Nagy Lajos 1351 évi decretumának az aranybullát megerősítő záradékában ezen szavak : de beneplacita voluntate serenissimae principissae dominae Elisabeth, eadem gratia reginae Ungariae, genitricis nostrae charissimae ; — és Albert 1439 évi decretumának záradékában ezen szavak : nec non de consensu et beneplacito praefatae dominae Elisabeth reginae, consortis nostrae praedictae.