Századok – 1902

Értekezések - BLEYER JAKAB: Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából - IV. közl. 347

BEHEIM MIHÁLY ÉLETE ÉS MÜVEI. 363 számát az egyes kútfők mindkét oldalon nagy eltérésekkel közlik ;x

) a törökök veszteségét Beheim mindenesetre túlozza, bár kétségtelen, hogy igen sokan estek el.2

) »A legátus és sok más főúr csak alkonyatkor esett fogságba. A császár a harczmezőre vonult, a hol három napig maradt. Reggel megparancsolta, hogy a foglyokat elébe vezessék; rettenetes dühében mindenkit lefejeztetett, a ki húsz évnél idősebb volt. Többeket azonban titokban mégis megmentettek.8) Tizenkét fölpánczélozott lovagot és ugyanannyi apródot a soldan-nak ajándékozott ;4

) a grosskam-nak5

) szintén tizenkét lovagot és huszonnégy apródot küldött, a kar amannak ü

) pedig hat lovagot és ugyanannyi apródot. A mi keresztény fogoly még ezeken kívül volt, azokat kiosztotta birodalmában, hogy fölneveljék. Azután elvonult a harcztérről, de előbb még levágatta a király holttestének fejét, melyet szintén a soldan-пак küldött tisztelete jeléül; testét pedig a gyalázatos ficzkó (t. i. Murád) a görögökkel egy görög kápolnában eltemettette. A legátust Drinápolyba vitette, a hol megnyúzták, úgy hogy fájdalmába belehalt mint vértanú a keresztény vallásért.« Nesri7) és Szeád-Eddin 8

) szerint Murád az Ulászló fejét Brusszába küldte Dsübbe Ali szubasinak ; Callimachus9

) és Bonfini1

0

) szerint pedig, megtalálván a király holttestét, eltemettette és tetemei fölé magas emlékoszlopot emeltetett illendő fölirattal. Valószínű, hogy a szultán a király holttestét, fejét kivéve, tisztességesen eltemettette. Cesarini Julián végéről a források különbözőképen tudósítanak. Wawrin u

) szerint az oláhok kirabolták és vízbe fullasztották. Dlugoss 1

2

) szerint is egy oláh ölte meg rabló szándékból. Egészen úgy mint Beheim, adja elő Julián halálát Baluze, Carleriusra hivatkozva, ki J) Teleki id. m. I. к. 449. 1. 3. jegyz. és 450. 1. 6. jegyz. 2) Olv. Hunyadi id. levelét. Századok, 1869. évf. 570. 1. s) Ezt bizonyára a törökökre kell érteni, a kik mennél több rabszolgára igyekeztek szert tenni, részint a magok számára, részint hogy eladhassák őket. Ezek közt volt minden valószínűség szerint Mägest is. *) Ezt Nesri (Thúry id. m. I. к. 61. 1.) is említi: »Azután a körűi lakó fejedelmekhez hitetlen foglyok és ajándékok küldettek. Egyiptom szultánjához Azab béggel küldött több pánczélos hitetlent, hogy bemutassa neki a pánczélt.« Ép így Szeád.-Eddin. Thúry id. m. 146. 1. 5) A szultán sógora ; így Karajan id. m. 20. 1. ") Karaman fejedelme ; így Karajan id. m. 20. 1. ') Thúry id. m. I. к. 61. 1. 8) Thúry id. m. I. к. 145—146. 1. 9) Id. m. 518. 1. 10) Id. m. 477. 1. ") Kropf id. ért. 884. 1. ") Id. m. I. к. 810. 1.